Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Czaga Viktória: A főváros egyesítése a budaiak szemszögéből 13-21

35. Lásd: a 33. jegyzetet: Kisebbségi vélemény, 1871. december 14.; GÁRDONYI, 1913, 201-202. 36. A budai városatyák mélyen sérelmezték a közös iskolatanácsot, amely Pest székhellyel alakult, 22 pesti és 12 budai taggal. Éppen ezért arra törekedtek, hogy az iskolatanács két külön osztályban működjön, a két várost érintő kérdéseket külön tárgyalják, s minden egyéb ügyben döntsenek csak közösen. BFL Bvlt. IV. 1105.1869. május 2.126. kgy. sz. 37. Az ötös bizottságnak két tagja tehát az egyesítés mellett, kettő az egyesítés ellen foglalt állást. Ha közelebbről megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, miszerint Alkér Gusztáv városi tanácsnok, Pleskott Henrik városi alügyész, azaz mindketten Buda város alkalmazottai. Ezzel szemben Andaházy László és Gombár Tivadar a városi közgyűlés tagjai, képviselők. BFL Bvlt IV. 1105. 1872.január8.kgy.sz.;CZAGA., 1997, 118., 120. 38. A bizottság eme három tagja továbbra is ragaszkodott a már korábban elfogadott vélemény általános elveihez, de ez alkalommal már csak annyit kívántak, hogy „a vagyon, valamint a jövedelmek hovafordításának kérdése igazságosan oldassék meg." - a módját már nem fejtegették. GÁRDONYI, 1913, 200. 39. Balásy Antal mindamellett, hogy városi tanácsnok, Házmán Ferenc kortesvezére a képviselő-választásokon. Feltehetően nemcsak polgármestere politikai nézeteit, hanem Budát illető elképzeléseit is osztotta. 40.CZAGA., 1997. 125., 127-128. 41. Budai Hírlap, 1892. november 6., továbbá erre vonatkozóan lásd a már hivatkozott PODMANICZKY-naplót, valamint GÁRDONYI, 1925,20. 42. Lásd: a 27. jegyzetet. 43. Budai Hírlap, 1892. október 2., október 23., november 13. sz. Bár az is lehet - tegyük hozzá -, hogy Lipthay Béla sem annyira Buda érdekeit tartotta szem előtt, mint inkább a kelenföldi villa- és telektulajdonosokét, lévén ő maga is ott birtokos. 44. GÁRDONYI, 1913, X-XI. IRODALOM Levéltári források: BFL=Budapest Főváros Levéltára. Bvlt.=Buda szabad királyi főváros Levéltára. IV. 1002. cc.=Tanácsi iratok. 1686-1854. Pénztári vizsgálatok. IV. 1022. hh.=Tanácsi iratok. 1686-1854. Színház iratok. IV 1103. a.=Buda város Bizottmányi Közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1861. IV 1106. b.-Tanácsi iratok 1854-1873. IV H05.=Buda város Városhatósági Közgyűlésének iratai. 1861. Pvlt.=Pest szabad királyi város levéltára. IV 1314. Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó bizottsági iratok. Forráskiadványok: GÁRDONYI, 1913=A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeállította: GÁRDONYI Albert. Bp.. 1913. FBM. I.=Források Budapest Múltjából I. 1686-1873. Szerkesztette: BÁCSKAI Vera. Bp., 1971. Közrend és közbátorság=Közrend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848^9-ben. Válogatta: CZAGA Viktória, JANCSÓÉva. Bp., 1998. Közel egykorú visszaemlékezés: PODMANICZKY=Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Válogatta: STEINER Ágota. Bp., d. n. Feldolgozások: CZAGA., 1997-CZAGA Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Bp., 1997. GÁRDONYI, 1925=GÁRDONYI Albert: Ötven esztendő Budapest Székesfőváros történetéből. Bp., 1925. VÖRÖS, 1973=VÖRÖS Károly: Egy világváros születése. Bp„ 1973. BÓDIS, 1998=BÓDIS Mária, Színi élet, In: Egy nagyváros születése. A Budapesti Történeti Múzeum Kiállításának Katalógusa, Tanulmányok Budapest Múltjából XXVII. Bp., 1998. 117-122. Bp. tört., IV=Budapest történele, IV Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk. VÖRÖS Károly. Bp., 1978. 20