Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207

„s a csarnok ... a Benczúr... képre való figyelemmel építtetett 100 000 forinttal több költséggel, mert ez [a főváros] kiállításának legérdekesebb és a legnagyobb feltűnést keltő tárgyát fogja képezni". i0

° Vajon igazolta-e a fogadtatás a várakozásokat? A kérdés a mecénást is érintette, hiszen - több forrás szerint - a kép a fővárosi bírálók javaslatai alapján kismértékben módosult."" A korabeli lapok híradásai egyöntetű lelkesedést tükröznek: „ezen históriai képen a rajz szabatossága és a színezés pompája hatalmasan versengenek egymással a ...Piloty-iskola minden ragyogását megtaláljuk a jeleneten ... A mozgalmasság, a történeti érzék, a korhűség mind kitűnő Benczúr művén ... Arra persze nem volt alkalom, hogy valami mély pszichológiai elmélyedést is megkíséreljen a művész ... lebilincsel a szépség varázsával".

102 Keleti Gusztávot is elbűvölte a „korhűség", amely a „történelmi aktus előállításában"

10- nyilvánult meg. A „történelmi hűség" eszménye a millennium idején diadalát ülte: a múltat élő „példatárként" kezelték, s „nagyságával" meghatározóan kívántak hatni a korszak szemléletére is. A hazai tájon ekkortájt búvópatakként létező, de a századelőtől egyre sikeresebb új művészi irányzatok megváltozott optikáján keresztül azonban a történeti festészet - s vele Benczúr - néhány év alatt a túlhaladott múlt része lett.

104 13. MILLENNIUM ÉS FŐVÁROS A millenniumi kiállítást a főváros sokoldalú bemutatkozásnak szánta, amelynek keretében kiemelt szerepet játszott a képzőművészeti gyűjtemény. Az önálló pavilonra s a kiállítási bizottság programjára a közgyűlés igen magas - 270 000 Ft-nyi - összeget szavazott meg, s ebben még nem szerepelt a Benczúr-képre és elegáns keretére szánt közel 26 000 Ft.

105 Budapest látványos, impozáns fejlődésének bemutatásához az új útvonalak, s a frissen épült és épülőfélben lévő középületek, bérházak és paloták látványos „hátteret" nyújtottak. A városegyesítés korához mérten a lakosság száma megkétszereződött, s a gazdasági növekedés, a közlekedés és a kereskedelmi forgalom bővülése hihetetlenül gyors volt - de ekkor épült ki a főváros iskolahálózata is. A kép mégis ellentmondásos - a látható és „láthatatlan" városrészek párhuzamosan léteznek elegáns paloták az egyik póluson, egyszobás ágybérletekkel zsúfolt nyomorúságos odúk a másikon. A kor Budapestjének legnagyobb gondja a „lakásínség". A „főváros közönsége" minden tekintetben heterogén, s ez természetesen a korszak kultúrájához való viszonyában is megmutatkozik. A millennium időszaka azonban az ünneplés, a teljesítmények látványos bemutatása jegyében zajlik, s a városvezető réteg e különleges alkalomra nagyvonalú gesztusokat tartogat. Budapest fémvázas, „modern" pavilonjában nemcsak a városrendezés eredményei, a kommunális szolgáltatások példátlanul gyors bővülésének adatai, s az új építkezések összegzése tárul a látogatók elé, de a főváros mint mecénás is bemutatkozik. E nagy alkalomra igen körültekintően, komoly munkával készültek fel, amelynek - témánkat tekintve - első lépése a műtárgyállomány számbavétele volt. Ennek aktualitását növelte, hogy a főváros vezetői szerették volna mielőbb létrehozni - az 1887-ben elfogadott tanácsi határozat szerint - Budapest önálló múzeumát."* A tulajdonukban lévő képek, szobrok összeírásáról és egy katalógus elkészítéséről már 1888ban határozatot hozott a tanács, s a feladattal Vidéky János iparrajziskolai igazgatót - a bizottmány egyik szakértőjét - bízták meg. A katalógus azonban 1892-ig sem készült el. A tanács ekkor sürgető levelet ír Vidékyhez,

107 de ez sem hoz eredményt. Csak 1893-ban gyorsulnak fel az események, amikor Lechner Gyulát, az Iparrajziskola egyik tanárát kérik fel a művészeti tárgyak összeírására. Ekkor már az új cél is körvonalazódott. „Az 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmából a fő- és székváros pavilonjában egy képzőművészeti osztály is felállíttani szándékoztatik, mely a főváros tulajdo-