Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Güntner Péter: Az infrastruktúra kiépítése Sopronban a XIX. század második felében 103-114
francia és magyar befektetők álltak. 45 A gázgyár nevét megváltoztatták, a Soproni Világítási és Erőátviteli Vállalat nevet kapta. Az új vezetés az alaptőkét felemelte 3 120 000 forintra, s elhatározták a villanytelep azonnali felépítését. Ezért Batthyány a városi vezetőséghez fordult az engedélyezésért. A törvényhatósági bizottság könnyen megadta a szükséges engedélyeket 1897-ben. 46 A város a döntéssel elmulasztotta az elektromos müvek városi felépítését. A törvényhatósági bizottságban ugyan néhány képviselő, pl. Zsombor Géza, javasolta az erőmű saját költségen való megépítését, véleményükkel azonban kisebbségben maradtak. 47 Annak ellenére, hogy az ikervári vezetéket később adták át, a villanyvilágítás már 1898 végén megindult Sopronban. 4 " Az elektromos áram a gáznál sokkal olcsóbb volt, így a gázvilágítást a villanyvilágítás kezdte felváltani. Az 1900-as években a gáz fogyasztása Sopronban mégis emelkedni kezdett, ez összefüggésben állt a gáz szélesebb körű hasznosításának terjedésével. A gázt már nemcsak világításra, hanem főzésre és fűtésre is felhasználták. A törvényhatósági bizottság döntése eredményeképpen ugyanaz a cég látta el a várost gázzal és árammal. Míg a cég tulajdonosai eleinte főleg belga befektetők voltak, addig az 1910-es években két német pénzügyi csoport, a Gesellschaft für Gasindustrie in Augsburg és a Dresdener Bankfiliale in Augsburg, szerezte meg a részvények többségét. 49 A külföldi tulajdonosok azonban nem szolgálták a város érdekeit. Az árak drágák maradtak, így Sopronban nőtt az a felismerés, hogy a városnak meg kellene vásárolnia az elektromos művet. A megváltásra végül csak 1918-ban került sor, amikor már a Soproni Világítási és Erőátvételi Részvénytársaságnak súlyos pénzügyi és üzemeltetési gondjai voltak. 50 KÖZLEKEDÉS A XIX. század végén a modern tömegközlekedés alapjaiban változtatta meg a városi ember életét. Elsőként a vasút a városok között teremtett gyors összeköttetést, míg a villamos, majd a trolibusz a városon belüli közlekedést forradalmasította. Sopron elsők között figyelt fel a közlekedésben rejlő előnyökre. A Sopron-Wiener Neustadt vasútvonalat 1847. augusztus 20-án nyitották meg. 51 Az 1840-es években napirendre került Bécs és Buda, illetve Pest vasúti összeköttetése. Sopron földrajzi fekvése miatt a Budát és Bécset összekötő vasút Duna-jobbparti terve mellett foglalt állást, mely mögött a Széchenyi támogatását élvező bécsi Sina bankház állt (Sina volt a Lánchíd finanszírozója is). 52 Sopronnak létérdeke volt, hogy a Duna-jobbparti vasutat Sopronon keresztül vezessék, a 1840-es évek elején az országgyűlés azonban a Duna-balparti vasúttervet fogadta el. Ekkor fogott hozzá Széchenyi a Sopron-Bécsújhelyi vasút felépítéséhez, melynek kettős célja volt: egyrészt a már megépült Bécs-Gloggnitz (1842) vonalon keresztül Sopron közvetlen vasúti összeköttetését Béccsel biztosítani, másrészt hogy a vonal Soprontól délre, Nagykanizsa felé való továbbépítésével, Trieszt Béccsel való összekötése az akkori technikai szinten nehezen megoldható semmeringi vonalvezetés helyett Magyarországon keresztül történjen meg. A korai vasútépítés ellenére a közlekedés fejlődése, a vasútvonalak megépülése Sopron számára kedvezőtlen helyzetet teremtett. A tervezett Bécs-Trieszt vasút 1853-ban végül a Semmeringen keresztül valósult meg (Európa első hegyi vasútjaként), mely elvette a szállítmányozás bevételének lehetőségét Soprontól. A Sopron-Kanizsa vonalat 1865-ben átadták, de ez is csak annak az ösztönzésére született meg, hogy az 1859-ben a Győr-Kanizsa vonal megépülésével Győr elragadta a horvátországi és szlavóniai sertéskereskedelem közvetítését. 53 Korábban már a becs— brück—győri (1855) és a győr-újszőnyi (1856) vasutak Győrt megerősítették már addig is jelentős gabona- és állatkereskedelmi pozíciójában. 54 Az 1873-ban a megépült Szombathely-Graz vasútvonal pedig Szombathely szerepét növelte Sopron rovására. 55 Sopron az 1890-es években vesztette el az utolsó lehetőséget, hogy vasúti csomóponttá váljon. 108
