Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Egy polgárlakás Budapesten 77-83

VIGH ANNAMÁRIA EGY POLGÁRLAKÁS BUDAPESTEN A kiegyezés után Budapesten - a modern urbanizáció hatására - megváltozik a város külső képe, módosul az építkezések jellege, és ezzel együtt megváltoznak az itt élők lakásviszonyai, lakberendezési szokásai. A NAGYVÁROS ÚJ LAKÁSTÍPUSAI A kontinentális Európa XIX. századi nagyvárosaiban, így Budapesten is, a lakóház új típusa jelent meg, a bérház, mely nem elsősorban mérete és stílusa miatt különbözött a hagyományos lakóháztól, hanem a funkciója volt más. A bérház, amint azt a neve is mutatja, főként üzleti vállalkozás a tulajdonos-építtető számára. A bérjövedelmek egyúttal fedezetet biztosítanak az építkezéshez felvett bankkölcsönök visszafizetésére is. A lakóházakban a gazdasági szempontok miatt a lehető legtöbb lakást alakítják ki: a Monarchia városaiban az igen egyszerű udvari lakások a nyitott körfolyosóról, a gangról nyílnak. A lázasan építkező magyar főváros bérházainak építészeti stílusát a historizmus határozta meg. Az 1860-as évektől az 1880-as évek közepéig tartó időszakban a város építészetére elsősorban az olasz reneszánsz palotaépítészet hatott. Ezt példázzák a Sugárút (Andrássy út) Oktogonig terjedő szakaszának bérpalotái, melyek a korszak legnevesebb építész tervezőit dicsérik. A szimmetrikus elrendezésű, szorosan egymás mellé épített, egy tömbbe olvadó és így monumentális hatást keltő bérpalotákban az első és második emeleti, elegáns utcai lakásokban a szobák egy szinten helyezkedtek el, és egymásba nyíltak. „A hangsúly a nagyméretű szobák reprezentatív sorára helyeztetett" - funkciójuk meghatározása pedig a lakóktól függött.

1 A bérház egy épületen belül különféle lakásokat kínált az eltérő társadalmi és vagyoni helyzetű bérlőknek, akiknek igen nehezen volt módjuk az egymástól való elkülönülésre. Erre adott lehetőséget a centrumtól távol felépített, a reprezentációs funkcióit hangsúlyozó nagypolgári villa.

2 Ennek az épülettípusnak az előzményei a reformkorba nyúlnak vissza, ekkor épültek Pest-Budán az első polgári nyaralók a budai hegyvidéken. A klasszicista stílusú kúriák felépítése után az 1870-80-as években indult meg ismét ezen a területen a tömeges nyaralóépítkezés. Igen közkedvelt volt a természet közelségét stílusával is hangsúlyozó ún. svájci ház típusa. Budapesten a Sugárút kiépítése révén jött létre a főváros első nagypolgári villanegyede.

3 1870-ben jelölték ki ezt a területet villaépítésre, és mintegy ötven villatelket alakítottak ki.

4 A historizáló, többnyire neoreneszánsz ízlésű, már állandó lakásul szolgáló polgári villák igen kicsi telkekre épültek. A gazdasági helyiségek az alagsorban, a nyilvános, reprezentációs és az intim szféra helyiségei a földszinten és az emeleten helyezkedtek el. Az 1870es években épített Andrássy úti villákban nem építettek nagy tereket, és a különböző funkciójú szobák is hasonló méretűek voltak. Példa erre Szily Kálmán műegyetemi tanár 1876-ban épített hatszobás villája, ahol a földszinten szalon, ebédlő, úriszoba, az emeleten pedig háló-, gyermekés vendégszoba volt.

5 A gazdag nagypolgárokon kívül az arisztokratáknak volt módjuk arra, hogy saját céljaikra pa77