Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

szoba volt. A telefon budapesti kiépí­tése 1879-ben kezdődött, 1881-ben megnyílt az első telefonközpont. A mezőgazdasági termelés területe a város fejlődésével párhuzamosan csök­kent annak ellenére, hogy a növekvő lakosság egyre több élelmet igényelt. A tehenészetek fokozatosan kiszorultak a város környékére. A sertéstenyésztés és a kereskedelem országos központja Kőbánya volt, amely korszakunkra Kelet-Európa legjelentékenyebb piacá­vá fejlődött. Zöldséggel Lágymányos, Újlak, Óbuda és a Pest környéki falvak látták el Budapestet. A Sas-hegy, a Gellérthegy, a Naphegy, a Rókushegy, a Mátyáshegy, a Józsefhegy napos lej­tői klasszikus bortermő vidékek voltak, de Kőbányán és a Józsefvárosban is folyt szőlőművelés. A városegyesítés utáni években egyrészt a nagy filoxéra­járvány, másrészt a telkek értékének a növekedése a szőlőtermelés megszűn­ését eredményezte a városhatáron be­lül. 1.6.1. Betűtávíró Siemens-Halske gyártmány Fadobozban induktoros impulzusadó, 30x30x25 cm OMM 72.2.1. 1.6.11. A Nyugati pályaudvar terve 1.6.12. A Nyugati pályaudvar váróterme, 1879. Klösz György felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom