Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

1.1.6. Grimm Rezső (1832-1885): Deák Ferenc, az 186l-es országgyűlésre egyhangúlag megválasztott pest-belvárosi képviselő, 1861 Papír, litográfia Jelzés b. 1.: Grimm (861), k.: Nyomt. Pollák Testvérek Pesten, 1861. Másolat; eredeti: MNM MTKcs 10037 Irodalom: Gerszi, 1960.14., Cennerné Wilhelmb Gizella: Deák Ferenc-ábrázolások. Folia Historica 4. Budapest, 1976. 94, 98. Körmöczi, 1992., 20., 15. kép. Deák Ferenc (1803-1876), a „haza bölcse", liberális politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A reformkori ellenzék egyik vezére, 1848-ban a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. 1854-től a passzív ellenállás politikájának irányítója. 1865-től a Habsburgokkal való kiegyezés fő támogatója és lényegében megalkotója. A kiegyezés után nem vállalt politikai tisztséget, de továbbra is az egyik legbefolyásosabb politikus maradt. 1.1.7. Ism. m. (XIX. sz. második fele): Az Angol Királynő szálló, 1866 Felirata: Hotel a la Reine d'Angleterre Pest (Hongrie) Budapest látkép D-ről./Pollak testvérek nyomtatása. Papír, litográfia, 46x78,5 cm Fotómásolat; eredeti: BTM Főváros Képtár 52.36.1 Deák Ferenc Pesten az Angol Királynő szálloda 72-73-as szobájában lakott. 1.1.8. Alt, Rudolf (1812-1905) u.: Vendéglő az Angol Királynéhoz Papír, színezett litográfia Jelzés b. 1.: Gez. v. R. Alt, j.: Gedr. b. J. Rauh, j.: Lith. v. Sandmann, felirat alatt középen: Wien, bei L. T. Neumann. MNM MTKcs 4030 Irodalom: Körmöczi 1992. 158. 1.1.9. Ism. m. (XIX. sz. második fele): Deák Ferenc szobája az Angol Királynő szállodában Budapesten, 1880 Papír, fametszet, 24,5x18,9 cm Jelzés b. 1.: S. F Másolat; eredeti: BTM Fővárosi Képtár 95.185 Irodalom: Körmöczi, 1992., 14. kép 1.2. AZ EGYESÍTÉS ELŐKÉSZÍTŐI 1748-ban Mária Terézia elhatározta, hogy a Királyi Várpalotát Franz Anton Hillebrandt építésszel átépítteti. A munkálatok 1749-ben kezdődtek, és valószínűleg 1770-ben fejeződtek be. 1777-ben elrendelte a nagyszombati tudományegyetem Budára helyezését, amely első tanévét 1777. november 13án a palota épületében kezdte meg. II. József 1783-ban a helytartótanácsot és a magyar kamarát Pozsonyból Budára helyezte át, s ezzel a várost a birodalom magyar tartományának székhelyévé emelte. Ez nem jelentett fővárosi rangot, de az ideköltöző udvarhú, német hivatalnokréteg ettől kezdve meghatározta a város jellegét. József nádor 1796-tól a budai királyi palotában lakott. 1808-ban létrehozta az első önálló városrendezési testületet, a pesti Szépítő Bizottmányt, amelynek elnöke lett. Az 1856 végéig működő Szépítő Bizottmány munkássága eredményeként alakult ki a klasszicista Pest. Széchenyi István az 1820-as évek második felében határozta el, hogy Budapest felvirágoztatásán fog munkálkodni. Naplójába a következőket jegyezte fel 1821. január 4-én: „Ma azt mondtam..., hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkamasint sohasem fogok, egyeden krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol. " Néhány év múlva Bécsből Pestre költözött, 1829ben letette a pesti polgáresküt. Kezdeményezésére 1832-ben megalakult a Budapesti Hídegyesület, 1842. augusztus 24-én megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, s 1849. november 20-án átadták a forgalomnak az első állandó hidat, a város egyesítését jelképező Lánchidat. 1.2.1. Pichler, Ferdinand (XVIII. sz. második fele) u. Mansfeld, Johann Ernst (1739-1796): A budai királyi palota nyugat felől, 1777 Rézkarc és rézmetszet 18,5x30,4 cm Jelzés b. 1.: Férd. Pichler delin; j. 1.: I. Mansfeld se. Fotómásolat; eredeti: BTM Fővárosi Képtár, Lanfranconi 134. Irodalom: Rózsa, 1963. 138.; Rózsa, 1997 55. 1.2.2. Ism. m. (XVIII. sz. második fele): Mária Terézia, (1717-1780) császárné, Csehország és Magyarország királynője Vászon, olaj, 170x135 cm, j. n. Származás: a budai királyi palotából (?) BTM Fővárosi Képtár KM.64.8.11 1.2.3. Ism. m. (XVIII. sz. utolsó harmada): II. József (1741-1790) császár, cseh és magyar király Vászon, olaj, 168x132 cm, j. n. Származás: a budai királyi palotából (?) BTM Fővárosi Képtár KM.64.8.5 195