Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

1.2.4. Höfel, Johann (1786-1864): József Antal, Magyarország nádora (1776-1847), 1840 k. Cégér, bádog, olaj, 242x125 cm Jelzés b. 1.: Joh. Höfel BTM Fővárosi Képtár 56.7.1 Irodalom: Honművész, 1835, Ciffka Péterné: Pest-budai cégérek a Kiscelli Múzeumban. Budapest 1961 1.2.5. Barabás Miklós: Széchenyi István gróf (1791-1860), 1867 Vászon, olaj, 237x137 cm Jelezve b. 1.: Barabás 867 MNMMTKcs2215. Származás: a pesti megyeházáról. Irodalom: Vayer Lajos: Széchenyi képe. Magyarságtudomány, 1942.; Széchenyi és kora. Budapest, 1991. (Szerk.: Éri István), 17/f. 1.2.6. Alt, Rudolf (1812-1905): Pest-Buda látképe északi madártávlatból, 1857 Papír, színes litográfia, 44,3x60,5 cm Fotómásolat; eredeti: BTM Fővárosi Képtár 28.328 Irodalom: Koschatzky, Walter: Rudolf von Alt, Salzburg, 1976.306. 1.3. MILYEN VOLT BUDAPEST AZ EGYESÍTÉS IDEJÉN? Pestnek, Budának és Óbudának az 1860-as években viszonylag kevés városias épületegyüttese és emeletes lakóháza van, az utóbbiak elsősorban a budai Várhegyen, a Vízivárosban, a Belvárosban, a Lipótvárosban, a Nemzeti Múzeum körül és néhány, a városból kifelé tartó nagyobb út környékén találhatók. Az épületek többsége földszintes, falusias jellegű. Jellemző, hogy 1869-ben 7243 földszintes, 1358 egyemeletes, 732 kettő-, illetve háromemeletes házat írtak össze, és mindössze 18 a háromemeletesnél magasabb épületek száma. Budán a legsűrűbben beépített a Várnegyed, a Víziváros az Országútig (ma Margit körút), a Várhegy nyugati lejtője, a Tabán. A Vízivárost a Duna-parti Lukács és Császár fürdőkkel keskenyen beépült sáv köti össze a falusias Újlakkal és Óbudával. A városképet a barokk stílusú királyi palota uralja. A budai hegyekben kedvelt kirándulóhely a Szép Juhászné és a Fácán vendéglő. A Lipótmezőn az Országos Tébolyda emelkedik ki, Kelenföldön az Erzsébet sós fürdő parkja dominál. Bár a hegyvidéken egyre több nyaraló épül, a várost túlnyomórészt beépítet1.3.2. Haske Ferenc: Mesterséges termálforrás-vízesés a Margitszigeten, 1873 körül