Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Pest-Buda vajon "mily kifejlésre képes"? 19-29

Hirdetmény. A buda-pesti lánezhidon a sebeshajtás és az előrehajtas már az eddig is fennálló rendszabályok által korlátoztatváu, — közrendóri és életbiztonsági szempontból most már szigorúan tiltutik, s ezen tilalom áthágói elten 50 frtig, esetleg 10 napi fogságig terjedő büntetés fog alkalmaztatni, miről is a t. ez. közönség miheztartásul azzal értesíttetik, miszerint a láiH-zbid pesti oldalán e kapitányság részé, ről egy poroszló felállítva van, kinek kötelessége lészen, a hidon a »ebes- és előrehajtást gátolni s ezen tilalom áthágóit feljelenteni. Pesten IWl. Junius 14-én. Á főkapitányság által. .fitmtmtudjunß. «of kr $tjt;OfntTStmnbrMt$HifätttUt%<$m uitt> i'orfaífrf« fiton *mi$t itt ídngft brfMjrnbfn bbf ijd* liefern SEktvrtmoRgrt btféránft, tpjrí» aber nun an« bolijrili-ften mm^tt» mi in 3»terffe kr 6fafcTktt M 8rt«# Mf m frrrnajr taboun unb pajti* fcnnft, ba& ï»if Ue= btttttttt biefrr «hiprbiiuiia, «it finer ©rlbffrafr bis 50 fl. fwnruf

(1

10 tdfligrm Slrefr a.rafrn&rr »a-t* n .fcirtwn wirb ba« p. t. $«&lifnm mit m öaurrfr» OTftdnoiflrr, btf jm- a,rnonrn Shtr#fft$r*ag birfnr Wafrtfld «af brr Afttmbrntfr $fflrr <Stitt m ïrobant «nfgrfrrOt ift, in brffrii SMfli*t t« Iitflf, ba« fômflf gabrr« nnb Swfaíimi in wrtnîtrn nnb bit Urbrrírrter bwffr Srrortoing «ajajrigr*. $tft, um 14.3uni 1807 Durci) bas Slttbít)auptmannaml Hirdetmény, 1867 További specifikum, hogy egyszeri határrevízió történt, s annak ellenére, hogy az 1873-at követő háromnegyed évszázad során többször is szóba került Nagy-Budapest létrehozása, újabb területi expanzió már nem segítette Budapest további növekedését.

1 S végül: amíg a többi európai főváros adminisztratív területi terjeszkedése jószerivel csak megerősítette a korábban megszerzett nagyvárosi státust, addig a magyar főváros esetében maga az egyesítés döntötte el a metropolissá válás sorsát. Amilyen sorsdöntő volt tehát a pillanat, amely a Duna két oldalán fekvő szabad királyi városokat és a kissé távolabb elterülő mezővárost egybeforrasztotta, meglepő módon olyan csekély érdeklődést mutatott az esemény iránt történetírásunk az elmúlt 125 évben. Valójában mindössze két historikus szentelt eddig komoly figyelmet a témának. Az inkább levéltárosként jelentős Gárdonyi Albert az egyesítés negyvenedik évfordulójára jelentette meg máig alapvető forráskiadványát,

2 amely hozzáférhetővé tette az egyesítés folyamatának közel teljes írásos forrásanyagát. Az esemény történetírói feldolgozása azonban sokáig váratott magára. Végül évtizedekkel később Vörös Károly végezte el az egyesítés századik évfordulóján kiadott könyvében, majd ezt követően a Budapest története IV. kötetében.

3 Gárdonyi Albert kitűnő forráspublikációja és Vörös Károly nagyszerű történetírói feldolgozása sem menti fel azonban a levéltárosokat és a historikusokat az alól, hogy legalább egy-egy újabb évforduló alkalmával még teljesebbé tegyék Budapest múltjának e kivételes epizódjáról alkotott képünket. 20