Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Pest-Buda vajon "mily kifejlésre képes"? 19-29

GYÁNI GÁBOR PEST-BUDA VAJON „MILY KIFEJLÉSRE KÉPES" ? A városegyesítés úgy teremtett fővárost Pest-Budából (és Óbudából), hogy egyszersmind megvetette Budapest nagyvárossá válásának az alapjait is. A nagyvárosok növekedésének gyakori módja a közigazgatási határok egyszeri vagy fokozatos kijjebb tolása. Bécs, Berlin és Párizs terjeszkedésének is az volt az egyik fontos forrása, hogy a rezidenciális székvárosok (császári és fejedelmi városok) fokozatosan magukba olvasztották a környező kisebb településeket. De London és New York is azért vált a XIX. század végén a világ két legnépesebb metropolisává, mert a század utolsó éveiben megnagyobbították közigazgatási határaikat. 1898-ban olvasztotta magába az addig csupán Manhattanbői és Bronxból álló New York Brooklynt, Queenst, Staten Islandet, és a következő évben valósult meg Nagy-London közigazgatási elképzelése. Budapest egyesítése két szempontból is sajátosnak volt mondható. Először azért, mert ebben az esetben egyesítésre, nem pedig bekebelezésre került sor. Ami abból eredt, hogy noha Pest az 1860-as években méreteiben már túlszárnyalta Budát és Óbudát, igen messze állt attól, hogy nagyvárosnak minősülhessen. így azután egyenrangú felek (Óbudára ez persze kevésbé áll) összeolvadásaként jött létre Budapest. Nem a főváros határait tolták tehát valamivel kijjebb 1873-ban, hanem korábban önálló városokat vontak össze egyetlen nagyvárossá. L.9. Lechner Gyula: Rózsa tér, 1884