Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

197. LEVAI, 1948. HALASZ I., 1953. 339-340. KAPSZA, 1986. 10-11. Az elrendezési tervből kiderül, hogy Dávidék számoltak az 1941-ben megnyitott Nemzeti Sportcsarnok mellett elhelyezendő két újabb csarnok felépítésével és a Millenáris versenypálya átépítésével is. L. LÉVAI, 1948. 322-324. 198. Janáky István (1901-1966) építész. Legismertebb munkái: Palatínus strandfürdő (Masirevich Györggyel, 1937), Madách téri rendelőintézet (Hübner Tiborral, 1938), Magyar kir. Ipari Anyaghivatal (ma a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének épülete a Nagy Imre téren; Szendrői Jenővel, 1942), Miskolci Műszaki Egyetem (Jánossy Györggyel és másokkal, 1950-1966), újjáépített Budavári palota (sokadmagával, 1952-1964). 199. Jánossy György (1923) építész. Legismertebb munkái: Miskolci Műszaki Egyetem (Janáky Istvánnal és másokkal, 1950-1966), salgótarjáni Karancs Szálló (Hrecska Józseffel, 1964), kazincbarcikai kórház (1967), Szentháromság téri Diplomata-ház (1981). 200. HALÁSZ I., 1953. 340. és 342-343. 201. HALÁSZ I., 1953. 341. és 345. A stadion építésénél kezdettől fogva súlyt fektettek a vasbeton elemek előgyártására. A nagy magasságban elhelyezett, óriási tömegű elemek kiöntését és zsaluzását a korabeli technológiával nem lehetett megoldani. A helyszíni előgyártás meggyorsította és jelentősen olcsóbbá tette az építést, ugyanakkor a bonyolult, bravúros vonalakról le kellett mondani. A teljes elrendezési terven egyébként a három sportcsarnok, az új vonalú Millenáris és a stadion által bezárt területen ekkor már egy további labdarúgópálya és nyolc teniszpálya is szerepelt. Vö. LÉVAI, 1948. 322-324. és SZENDRŐI, 1949. 19. 202. REJTŐ László: Épül a Centenáris Stadion. Népszava, 1948. december 3. 8. RIMASZÉKY, 1957. 19. és 26. 203. MDP 1951a, 85. OI1949-1953, 1. kötet 28. sz. Törvények 1949,

1.90. 204. RIMASZÉKY, 1957. 39-40., 46. és 66. HALÁSZ I., 1953. 341. és 345. DÁVID, 1953. 351-352. 205. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. OL 276. fond 112/46. ő. e. 2. és 28. f. Az építkezés költségei az első két naptári évben meghaladták a hétmillió forintot, a folytatásra pedig az ötéves terv további 43,5 milliót szánt. L. A vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslata az 5 éves terv sportberuházásaira. 1949. november 9. OL XIX-A-16-a. 233. doboz. 0372/S/281/949. sz. OL 276. fond 112/46. ő. e. 12. f. Ellenőri jelentés a Magyar Beruházási Bankhoz. 1950. május 8. OLXIX-A-16-a. 233. doboz. 100/C/20/1950. sz. Perlusz József OTSB osztályvezető feljegyzése. 1952. december 11. OL XIX-I-14.1953 65. doboz 885. tétel Népstadion. 235-N-60. sz. 206. Rudnai Gyula, a Városépítési Tervező Iroda Nemzeti Vállalat igazgatója levele az Országos Sporthivatalhoz (1950. március 27.) és Dávid Károly levele Hegyi Gyulához (1950. március 30.). OL XIX-I-14. 1950-74.568. sz. 207. Harmos Zoltán szíves közlése. RIMASZÉKY, 1957.62., 70. és 113. Ellenőri jelentés a Magyar Beruházási Bankhoz. 1950. május 8. OLXIX-A-16-a. 233. doboz. 100/C/20/1950. sz. Horváth Lajos tervhivatali főosztályvezető feljegyzése. 1950. október 23. OL XIX-A-16-a. 233. doboz. 102/711/950. sz. 208. Az Országos Tervhivatalban 1950. november 14-én tartott értekezlet jegyzőkönyve. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. A VÁTI kimutatása a 100 000 fő befogadására épülő Népstadionról. 1950. december 16. és Dávid Károly levele az OT-hoz. 1950. december 28. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. Pandurovics József, a Fővárosi Magasépítési Beruházó és Kivitelező Vállalat igazgatójának levele az Országos Testnevelési és Sport Bizottsághoz. 1951. január 4. OL XIX-I-14. 1951-90.128. sz. 209. A Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottság (Területrendezési Intézet) 1951. január 12-i ülésének határozata. 1951. január 23. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. Cséky Sándor tervhivatali főosztályvezető Hegyi Gyula vallás- és közoktatásügyi államtitkárhoz. 1951. január 31. OLXIX-I-14.1951-91.412. sz. 210. DÁVID Károly: Tervfeladat ismertetése. 1951. február 20. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. 211. MDP 1951b, 188-237. Pandurovics József FMBKV-igazgató levele az OTSB-hez. 1951. március 4. OL XIX-I-14. 1951-91.474. sz. Preisich Gábor főmérnök feljegyzése. 1951. április 26. OL XIX-A-16-a. 233. doboz. 76/368/951. sz. 212. Nagy Iván feljegyzése a Népstadion építésével kapcsolatos kérdésekről. 1951. június 30. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. Borsos Józsefnek, a FBV vezérigazgatójának levele az OTSB-hez. 1951. július 9. OL XIX-I-14. 1951-94.919. sz. FBM V/a 1985, 273. Lábjegyzet. 213. Törvényjavaslat az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV tv. módosításáról. 1951. május 15. OI 1949-1953, 1. 51. sz. Az 1951:11. te. az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV törvény módosításáról. Törvények 1951,

1. 8. 214. Tervfeladat. Népstadion. 36. Organizáció, valamint Összesítés. Középülettervező Vállalat. 1951. augusztus 19. OL XIX-A-16-b. 130. doboz. Sportlétesítmények. Népstadion. Egy hónappal később elkészült a részletes helykiosztási vázlat. Eszerint a földlelátón 22 392 ülőhely és 25 842 állóhely, a vasbeton tribünön 51 743 ülőhely létesült volna, ami a díszpáholy 40 ülőhelyével összesen 100 017 férőhelyet jelentett. L. 100 000 fős Népstadion helykiosztási vázlata. 1951. szeptember 10. OLXIX-A-16-b. 131. doboz. Sportlétesítmények. Népstadion. 215. Kivonat a Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottság 1951. november 9-i ülésének jegyzőkönyvéből. 1951. november 20. OL XIX-A-16-b. 129. doboz Népstadion 0073. sz. dosszié. Vas Zoltán novemberben 14-én ugyanilyen értelmű előterjesztést tett az Országos Tervhivatalban, amit később el is fogadtak. L. OL XIX-A-16-b. 248. doboz. Sportlétesítmények. Népstadion, 004254/1951. sz. 216. OL XIX-I-14. 49. doboz 885. tétel Népstadion. Passim. ZÁTONYI Ferenc: Hetvenöt sztahanovista a Népstadion építői 81