Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

között. Népsport, 1952. február 19. 3. Kétszáz új dolgozó kezdte meg munkáját a Népstadion építkezésén. Esti Budapest, 1952. július 29. 5. 217. Nyiri István (1902-1955) építész. Legismertebb munkái: Szabadság téri Pénzintézeti Központ (ma a Magyar Televízió egyik irodaépülete; Lauber Lászlóval, 1940), Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar (1949). 218.2.018/1950. sz. minisztertanácsi határozat. 1950. szeptember 17. Törvények 1950,

1.468-469. KELEMEN-VAJDA, 1981. 195-196. PRAKFALVI, 1994. 31-40. A metróberuházás nagyságrendjéről itt talán elegendő annyit elmondani, hogy Sztalinváros felépítése után ez volt - pontosabban: ez lett volna - az ötvenes évek legnagyobb vállalkozása. Az építkezés 1950-1954 között váltakozó intenzitással folyt. A kettős kupola megépült, ám ezeket nem sokkal az építkezés leállása után visszabontották. A hatvanas évek közepén a munka újraindult, és 1970. április 2-án átadták a Népstadion állomást. Az egyszerűbb formában befejezett felszíni állomásépületekben ma a BKV irodái működnek. 219. A nagy építészeti vitához 1. RÉVAI, 1951 és MAJOR-OSSKÓ, 1978. 45-95. 220. Az MDP KV agitációs és propaganda osztályának feljegyzése a Népstadionhoz vezető felvonulási út szobortémáiról. 1952. december 3. OL 276. fond 89/13. ő. e. 172-173. PÁTZAY, 1953.359-362. Az alumíniumból készült szoboröntvények 1953 és 1958 között kerültek a helyükre. A dromosz mint felvonulási útvonal a földalatti vasút állomásától vezetett volna a stadionig, de a metró kijárata később más helyre került. 221. Borsos József, a Fővárosi Beruházási Vállalat vezérigazgatója és Erős Imre, a 23/1. sz. Stadionépítő Vállalat főmérnöke levele az Országos Tervhivatalhoz. 1952. június 24. és Borsos József levele az Országos Testnevelési és Sport Bizottsághoz. 1952. július 9. OL XIX-I-14. 49. doboz 885. tétel Népstadion. Utasítás a Népstadion építési munkálatainak tervkérdéseiről. (Dátum nélkül.) OL XIX-A-16-b. 382. doboz. Sport. A Népstadion építési munkálatainak tervkérdései. 0252/1/1952. sz. 222. Borsos József FBV-vezérigazgató jelentése. 1952. december 12. OL XIX-I-14. 65. doboz. 1953. 885. tétel Népstadion. 885-Ns-ó. sz. Rabatin János OTSH-tisztviselő feljegyzése Sebes Gusztáv részére. 1953. január 8. OL XIX-I-14. 65. doboz. 1953. 885. tétel Népstadion. Sz. n. Hegyi Gyula levele az OT titkárságához. 1953. március 20. OL XIX-I-14. 49. doboz. 1952. 885. tétel Népstadion. 885-Ns-104. sz. 223. Lachner Lajos, a 23/1. sz. Stadionépítő Vállalat igazgatója levele az OTSB-hez. 1953. március 16. OL XIX—1—14. 65. doboz. 1953. 885. tétel Népstadion. 885-Ns-156. sz. 224. FBM V/a. 64. sz. A hiánylistán szerepelt salak, cement, gömbvas, hengerelt acél, csőanyag, vörösrézhuzal, kábel, akkumulátor, bútorfa, alumínium és burkolatkő, valamint sok nélkülözhetetlen munkagép. Ebben persze nyilván a kivitelezők túlságos panaszkodása is benne volt, ám az kétségtelen, hogy a nehézségek miatt a stadion építése még a megnyitó előtti napon is folyt és számos szerelési munka az átadás utánra maradt. 225. RIMASZÉKY, 1957. 61. és 124. 226. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Testnevelési és Sportosztályának jelentése a Népstadion megnyitóünnepségének előkészületeiről. 1953. május 28. OL XIX-I-14. 60. doboz. 1953. 885. tétel Népstadion megnyitási ünnepség. 885-NS-9/1953. sz. Keleti Ferenc és Hegyi Gyula javaslata a Titkársághoz a Népstadion megnyitóünnepségének tervezetéről és költségvetéséről. 1953. július 18. OL 276. fond 54/253. ő. e. 22-24. 227. Beszámoló a megnyitóról. Népsport, 1953. augusztus 21. 1-4. Stadion-sztori 1988,12-14. SZALAY, 1985. 34. 228. ROMÁN, 1953. RUISZ, 1953. 335-336. ROMÁN, 1956. 13. PRAKFALVI, 1994. 33. Az MDP Politikai Bizottsága 1953 augusztusában úgy döntött, hogy jelentős forrásokat von el a metróépítéstől és a korábbi tervekkel szemben 1954. december 3 l-re csak az alagutak 2/3-t kell megépíteni, míg az állomások gépészeti munkáinak elvégzését és a szerelvények beszerzését le kell állítani. (Ekkor még nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a második ötéves terv végére - vagyis kb. 1957-re - a stadion és az Engels tér közötti szakasz megépülhet.) Az év végén azonban az illetékesek már azt kutatták, hogyan lehet a legkisebb ráfordítással biztonságosan leállítani az építkezést, majd 1954. februárjában a Politikai Bizottság határozatot hozott a szükséges állagmegóvási munkák elvégzéséről, a földalatti vasút építésének leállításáról és a munkaerő, a gépek és a beruházási források más építkezésekre történő átirányításáról. Az MDP PB 1953. augusztus 19-i ülésének jegyzőkönyve és határozata. OL 276. fond 53/132. ő. e. 61-69. f. Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése ill. kiegészítő jelentése az MDP PB-hez. 1953. december 27., ill. 1954. január 6. OL 276. fond 53/157. ő. e. 33-34. ill. 28-29. f. Az MDP PB határozata. 1954. február 12. OL 276. fond 53/157. ő. e. 46-47. f. 229. Ez az ifjú Gilyén számára karrierjének megalapozását jelentette, Dávidnak pedig építészpályája megkoronázását - és talán elégtételt is, hiszen őt 1952-ben a szocialista realizmus kérdésében elfoglalt negatív álláspontja miatt leváltották a Középület Tervező Irodában viselt műteremvezetői posztjáról. RIMASZÉKY, 1957. 92. Gilyén Jenő és Harmos Zoltán szíves közlése. 230. Hajós Alfréd levele ismeretlenhez. 1954. március 5. TSM Hajós. 201. sz. boríték. 231. Nagybudapest, 1948. 22. BORBÍRÓ, 1952. 56-58. FEHÉRVÁRI, 1987. 63-64. PREISICH, 1969. III. 47. JÁSZTER László: Műleírás az állandó kiállítás vázlatterveihez (1953. április 20.), Állandó kiállítás az Aranyhegyen (1953. április), Állandó kiállítás. Tájékoztató (Aranyhegy), valamint Feljegyzés az állandó kiállítás vázlatterveiről (1953. május 11.) OL XIX-A-16-b. 205. doboz. Lágymányos. Kiállítási terület. 03024/50/1951. sz. A hatvanas évekközepén még egyszer alkalmasint utoljára - felbukkant az aranyhegyi stadion ötlete. Ekkor egy tervpályázat értékelésekor fogalmazódott meg az 82