Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

102. Fantasztikus teíV a Nemzeti Stadion felépítésére. Halvaszületett ötlet Óbudára építeni a sportstadiont. Sporéírlap, 1933. november 11. p. 103. TABÉRY Ivan: Nemzeti Stadion az Aranyhegyen? És tervpályázat nélkül? Pesti Napló, 1934. január 24. Népszerű tudományos és technikai napló melléklet. Borbíró jeges visszautasítása két hét múlva ugyanitt jelent meg. 104. A Nemzeti Stadion felépítésének követelményei. Beszélgetés Mattyók Aladár műépítésszel. Magyar Hírlap, 1933. december 3. 16. 105. Mivel az amfiteátrális stadionforma ekkor hirtelen igen népszerűvé vált, a kelenföldiek is ilyen megoldást kerestek. A legtöbben a budafoki hegy oldalába vájták volna a tribünt, de volt, aki a Sas-hegy déli oldalát bontotta volna meg. E terveket nem ismerjük. L. Repülőgép az Aranyhegyen. Budai Napló, 1934. január 19. 2. 106. Halter Károly (Kőbányai Kaszinó elnöke) levele Sipőcz Jenő polgármesterhez. 1934. március 20. BFL IV. 1409 c. 52.248/1934. sz. (1366/1938-III. sz. Nemzeti Stadion. X. ker. Jászberényi-út.) 107. KARAFIÁTH, 1933. 108. PIROS, 1933. 1. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. agyaggödre a Bécsi út, Fényes Elek utca (ma: Tégla utca), Remetehegyi út és Perényi utca között húzódik. A kitermeléssel 1933 őszére a Duna-szint feletti 10-13 métertől 87 méteres magasságig értek fel s eközben 17, 37, 57 és 77 méteres magasságban eléggé szabályos teraszokat alakítottak ki. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. óbudai gyártelepén levő remetehegyi bányája kibányászott területének végleges teleprendezési terve. 1:1440. 1933. szeptember. L. BFL XV. 322 FKT. 20. sz. 15. tervlap. 109. PIROS, 1933. 2-15. Piros annak lehetőségét is megcsillantotta, hogy az amúgy is kolosszális 152 ezres nézőszámot a nyugati oldal Remetehegyi útig történő továbbépítésével akár 200 ezerig is fel lehet vinni. (A téglagyár egykori agyaggödre helyén egyébként ma az Újlaki FC pályái állnak.) 110. Ezerholdas parkot akar létesíteni a budai gyerekek részére a fővárosnak adományozott kiscelli kastély és múzeum körül Schmidt Miksa. Magyar Hírlap, 1926. szeptember 26. 3. Schmidt Miksa műbútorasztalos és mecénás 1925-ben felajánlotta Budapest részére hatalmas értékű budai ingatlanjait - telkeket, kastélyokat és egyéb épületeket -, többek között a tulajdonában lévő Kiscelli kastélyt (a mai múzeum épületét) és környező birtokait. Ez utóbbit azzal a feltétellel, hogy a főváros megszerzi a szomszédos telkeket és azokkal együtt ezerholdas egységes kiképzésű nyilvános parkot hoz létre elsősorban a gyermekek részére. Az adományozó szándéka végül nem valósult meg, de a kastély fölött húzódó ligetet a helybéliek és a kirándulók ma is általában Schmidt-parkként ismerik. SIKLÓSSY, 1931. 540-541. 111. A Nemzeti Torna Egylet levele Szukováthy Imréhez. 1933. november 24. BFL IV. 1409 c. 120.144/1933-VII. sz. ( 1366/1938—

III. lvt. sz.) Rakovszky Iván FKT-elnök átirata Sipőcz Jenő polgármesternek. 1933. december 14. BFL IV 1409 c. 15.811/1934. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.)AzFKT 1933. december 14-i ülésének határozata. L. BFL II. 1. a. 1933. 62. kötet. 9288/1933. sz. Emlékirat a Nemzeti Stadion elhelyezéséről. 1934. március 27. BFL IV 1409 c. 61.667/1934. sz. ( 1366/1938—

III. lvt. sz. Nemzeti Stadion. III. ker. Újlaki téglagyár.) Prém Lóránt OTT-főtitkár levele Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszternek. 1934. október 17. OL K 305 174. cs. 1932-1934-5/2. 81.738/1934. sz. (58. f.) 112. Hajas István (1896-1938) építész. Legismertebb épülete az egykori Mező utcai női felsőkereskedelmi iskola (ma: Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola a Kőrösy József utcában; Szabó Lászlóval, 1939). 113. HAJAS 1935. MÉHES-MISLEY 1936, 18-20. 114. L. Repülőgép az Aranyhegyen. Budai Napló, 1934. január 19. 2. 115. GERLÓCZY Zsigmond: O-Budán kell felépíteni a Nemzeti Stadiont. Budapesti Hírlap, 1933. december 10. 8. Az aranyhegyi stadiont az eredeti terv szerint maratoni torony - a „hősi halált halt atléták emléktornya" - koronázta volna meg, később merült fel az Árpád-emlékmű gondolata. Vö. Az aranyhegyi Nemzeti Fórum színes alaprajza. 1933. október. OL K 305 1932-1934-5/2. 81.016/1934. sz. (12. f.) FIALA Ferenc: Hozzászólás a magyar nemzeti stadion kérdéséhez. Magyarság, 1933. november 19. 26. Térés Forma, 1933. december. 399^100. 116. Miért épüljön a Magyar Nemzeti Stadion az Aranyhegyen? 1933. december 15. OL K 305 174. cs. 1932-1934-5/2. 81.016/1934. sz. (17-18. f.) 117. FIALA Ferenc: Hozzászólás a magyar nemzeti stadion kérdéséhez. Magyarság, 1933. november 19. 26. A Nemzeti Stadion felépítésének követelményei. Beszélgetés Mattyók Aladár műépítésszel. Magyar Hírlap, 1933. december 3.16. A Nemzeti Stadion országos manifesztációkra alkalmas felvonulási arénává is kiépíthető a Bierbauer-Árkay-terv szerint. Nemzeti Újság, 1933. december 3. 14. Kelemen Kornél OTT-elnök levele Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. I933T december 20. OL K 305 174. cs. 1932-1934-5/2. 82.104/1934. sz. (46^17. f.) Épüljön fel a Nemzeti Stadion. A magyar sportélet vezetőinek hozzászólása a Nemzeti Stadion felépítésének kérdéséhez. Újság, 1933. december 24. 10. Budapesten Nemzeti Stadiont kell építeni. Magyar Hírlap, 1934. március 11. 25. Vörösváry Miklós fővárosi interpellációja Sipőcz Jenő polgármesterhez. 1934. március 21. Fővárosi Közlöny, 1934. március 30. 356-357. A főiskolai világbajnokságot végül a Misley Sándor tervei alapján az utolsó pillanatban felújított, 20 ezres nézőterű egyetemi sporttelepen rendezték meg. L. FÖLDESSY, 1958. 153. 118. Sem Borbíróról, sem Hajósról, sem Marótiról nem jelent meg monográfia. A három építész szakmai tevékenységét és személyes motivációit ezért kisebb tanulmányokból és saját írásaikból lehet rekonstruálni. L. HAJÓS, 1956; RADOS, 1967; PUSZTAI, 1978;TÉSZABÓ, 1981; GERLE, 1983; BRÓDY-MARÓTI, 1987; FEHÉRVÁRI, 1987. 76