Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

119. Vö. Hajós Alfréd munkatérképei. (Keltezetlen, 1933 vége.) TSM Hajós. 195. sz. boríték. Napirenden: a Nemzeti Stadion. Hajós Alfréd elvi megállapításai a Stadion elhelyezéséről. Pesti Napló, 1934. február 7. Népszerű tudományos és technikai napló melléklet. EZREY: A Nemzeti Stadion elhelyezése. Vállalkozók Lapja, 1934. február 28. 3. 120. Névtelen levél Hajós Alfrédhoz. 1934. február 16. TSM Hajós. Jelzetlen boríték. Valószínűleg Hajós sem vette a kelleténél komolyabban a neve helyett a levél végére jókora fekete keresztet pingáló levélírót, az írást mindenesetre megőrizte és akkurátusan hagyatékának a stadiontervekkel foglalkozó részébe iktatta. 121. Hol építsék fel a Nemzeti Stadiont? Hajós Alfréd előadása a mérnökegyletben. Magyar Hírlap, 1934. február 27.11. Hajós Alfréd előadása a stadionokról. Pesti Hírlap, 1934. február 28. 15. Tizenkét Nemzeti Stadion-terv várja az elfogadáslés a pénzt. Az Est, 1934. február 28. 14. Az előadáson csinos vita kerekedett - Borbíró zokon vette, hogy Hajós az aranyhegyi tervet jócskán hátra sorolta -, ezért a résztvevők úgy döntöttek, hogy március 12-én folytatják az eszmecserét. Ennek nem találtuk nyomát. 122. PÁNCZEL Lajos: Milyen legyen és hol legyen a Nemzeti Stadion? Hajós Alfréd, a párizsi olimpiai-stadion tervpályázatának győztese nyilatkozik a magyar stadion építésének lehetőségeiről. Újság, 1933. november 19. 28. Keltezetlen feljegyzés. BFL IV. 1409 c. (1366/1938—

III. lvt. sz. Nemzeti Stadion. VI. ken Tarnai-rét.) A Tarnay-puszta vagy Tarnay-rét annak a telekkomplexumnak a része volt, amelyet a főváros nemrégiben vásárolt meg a Krausz-Mayer-féle szesz- és élesztőgyártól. Az angyalföldi tervet részleteiben nem ismerjük. 123. Das Stadionproblem. Pester Lloyd, 1934. január 21.11. 124. Das Stadionproblem. Pester Lloyd, 1934. január 21. 11. (—író): Megtörtént az elvi döntés a Nemzeti Stadion elhelyezéséről. Az óbudai szigeten épülne föl a világ legszebb, monumentális stadionja. 8 Órai Újság, 1934. április 27. 5. 125. MÉHES-MISLEY, 1936. 20-22. MNGA Maróti. 19.699/1976. 1. doboz. Lendvay utcai műterem. 37. és 40. sz., valamint 4. doboz. Stadion és kiállítási terület. Lágymányos. 858. sz. BTM KM ÉT Maróti. 66.1081 és 66.120. sz. 126. MARÓTI Géza: Kontra aranyhegyi stadion. Újság, 1934. január 21. 10. ANDRÉKA Károly-BOTZENHARDT János: Kontra aranyhegyi stadion. Válasz Maróti Géza tanár cikkére. Pesti Napló, 1934. január 28. 25. MARÓTI Géza: Kontra Aranyhegyi Stadion. Pesti Napló, 1934. február 4. 25. Andréka Károly-Botzenhardt János: Finis kontra Aranyhegyi Stadion. Pesti Napló, 1934. február 11. 25. Hol épüljön meg a Nemzeti Stadion? Az Orsz. Közegészségügyi Egyesület az Óbuda-Aranyhegyi megoldás mellett. Vállalkozók Lapja, 1934. január 31. 3-4.. 127. MARÓTI Géza: A Nemzeti Stadion a Lágymányosi Állandó Kiállítási Terület keretében. Magyarság, 1934. február 11.20. 128. KAFFKA, 1934. A közlekedés gondjait Kaffka - Borbíróhoz hasonlóan - megoldandó problémának és nem kizáró tényezőnek fogta fel. Korrigálta viszont az eredeti beruházási adatokat, amennyiben a sportliget költségvetését 3 millió helyett 4-6 millió pengőre becsülte. 129. RUISZ, 1934. 40^13. és 69-71. 130. A MÉSz levele Sipőcz Jenő polgármesterhez. 1934. február 12. BFL IV. 1409 c. 27.746/1934. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.) 131. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1934. április 1. 86-87. 132. Szesztay László (1870-1958) mérnök, a Műszaki Egyetem rendkívüli tanára. Építészeti munkásságát nem ismerjük. 133. Heysa Károly (1879-1942) építész. Számos neves kollégájával együtt részt vett az 1933-1934 folyamán megépült Köztársaság téri OTI-bérházak tervezésében. 134. Hidasi Lajos (1902-1970) építész. Legismertebb munkái: Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének székháza (ma: Péterfy Sándor utcai Kórház, 1934), Dob utcai Postaigazgatóság (ma: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium; Rimanóczy Gyulával és Papp Imrével, 1939), óbudai Árpád Gimnázium (Papp Imrével, 1940), Magyar Távirati iroda régi épülete (1961), Budavári Palota dunai homlokzata és új kupolája (többekkel, 1964). 135. Schmitterer Jenő (1885-1965) építész. Legismertebb munkája a Belvárosi Takarékpénztár épülete a Ferenciek terén (ma: az IBUSz Rt. székháza; Schmahl Henrik vezetésével, 1913), a Pesti Hazai Takarékpénztár két háza (az ún. bankházak) a Váci út - Madarász Viktor utca - Faludi utca sarkán (Bauer Emillel, 1927), valamint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai nyugdíjintézetének bérháza a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lázár utca sarkán (Fried Miksával, Ligeti Pállal és Szirmai Józseffel, 1940). 136. Körmendy Nándor (1894-1969) építész. A harmincas és negyvenes évek legfoglalkoztatottabb egyházi építésze. Legismertebb munkái: Németvölgyi úti iskola és óvoda (a mai Mackós óvoda, 1931), Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei úti baleseti kórháza (Gerlóczy Gedeonnal és Brestyánszky Tiborral, 1940), győri magdolnavárosi templom (1942), angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1947). 137. MÉHES-MISLEY, 1936. 4. 138. SZESZTAY László: Javaslat a Nemzeti Stadion kérdésének megoldására. 1933. szeptember 10. BFL XI. 834 Sorg (rendezés alatt). MÉHES-MISLEY, 1936. 22-23. Takarékossági okokból Szesztay két részre bontotta a tervezett építkezést: az első fázisban csak a stadion, a kerékpárpálya, a teniszpályák és az úszólétesítmények épültek volna meg. A mintegy hatmillió pengővel számított beruházás anyagi hátterét a tervező az államkincstár, az OTT és a sportegyesületek 2,5 milliós részvényjegyzésével, valamint 3,5 milliós szabad kötvénykibocsátással kívánta megteremteni. A folyamatos visszafizetésre az évi kétmilliói!) pengőre becsült nyereség nyújtott volna alapot. 139. MÉHES-MISLEY, 1936.18-20. Heysa tervét részleteiben nem ismerjük. 77