Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

(1924. január 31.) és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 52000. sz. rendelete a 9000/1924. V K. M. sz. rendelet kiegészítéséről (1924. június 17.). MRT 1924 1456-1470. és 1475-1476. 39. Klebelsberg Kunó gróf képviselőházi beszéde. 1924. február 28. és 29. KN 1922-1927, XXI. 126. és 149. Pasaréten lesz a Nemzeti Stadion? Nemzeti Sport, 1924. november 16. 1. Warga László városrendezési szakértő szakvéleménye a fővárps tanácsa részére. 1926. március 30. BFL IV. 1407 b. 4129/1925-III. sz. 32.295/1926-III. sz. 40. P. J.: A nemzeti stadion a Vérmezőn. Építőipar, Építő Művészet 1922. július 1. 102. A Vérmező jövője. Múzeumok kertje lesz. Nem épül oda Stadion. Budai Napló, 1924. március 11.1. (Térkép szerint a Királyi Fácános területe 1896-ban csak kb. 150 hektár volt. Vö. Umgebungskarte von Budapest. 1:75.000. Bécs, K. u. K. Militär-geographisches Institut, 1896.) 41. Magyar Nemzeti Stadion, 1926.7. 42. Törvényjavaslat a testnevelésről szóló 1921. évi LUI. törvénycikk kiegészítéséről. 1925. február 25.; valamint: A nemzetgyűlés közoktatási és pénzügyi bizottságának együttes jelentése „a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk kiegészítéséről" benyújtott 639. számú törvényjavaslat tárgyában. 1925. február 28. KI 1922-1927 693. és 710. sz. 1925:111. te. a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. te. kiegészítéséről. MT 1925. 5. 43. Klebelsberg kultuszminiszter vezetésével helyszíni szemle volt a Nemzeti Stadion elhelyezése ügyében. Új Nemzedék, 1925. március 28. 5. A Nemzeti Stadion felépítésére a régi lóversenytér a legalkalmasabb. Új Nemzedék, 1925. március 29. 2. Budapestet 1936-ra kiszemelték az olimpiász színhelyéül. Sporthírlap, 1925. május 30.1-2. 44. Warga László (1878-1952) építész, egyetemi tanár. A főváros alkalmazásában állt 1902-től, 1912-től a Városrendezési és Magánépítési Ügyosztály élén. Ő készítette Budapest számos területének rendezési tervét, pl. Kálvin tér (1907), Gizella tér (a mai Vörösmarty tér, 1907), Eskü tér (a mai Március 15. tér, 1912), a mai Móricz Zsigmond körtér (1913), Óbuda (1918), Angyalföld (1925), Gellérthegy (1928). 45. Karafiáth Jenő OTT-elnök levelei a főváros tanácsának. 1925. október 15. és 1926. március 3. Folkusházy Lajos alpol­gármester átirata az OTT-hoz. 1926. április 1. BFL IV. 1407 b. 4129/1925-III. sz. 120.805/1925-VII. sz. és 32.295/1926— III. sz. Mattyók Aladár 1925 októberében készített is egy tervet, mely a stadiont az Aréna út-Thököly út-Szabó József utca-Verseny utca közötti területre szorította be. A kb. hatvanezres, északkelet-délnyugati tájolású aréna nyugati lelátójához a Testnevelési Főiskola, a keleti lelátóhoz a Testnevelési Tanács és a sportszövetségek központi épülete, a délnyugati tribünhajlathoz pedig a Sport Kultúrpalota támaszkodott. MATTYÓK Aladár: Vázlatterv a Nemzeti Stadionnak a régi Lóversenytéren való elhelyezésére. 1925. október. BFL IV. 1407 b. 1925-III/4129. 46. A Berlintől húsz kilométerre fekvő Dahlemben a század első évtizedeiben épültek fel a Kaiser Wilhelm Gesellschaft német tudós társaság természettudományi és műszaki kutatóintézetei az állam és a nagyipar anyagi támogatásával. A telepet 1925 őszén Klebelsberg személyesen is meglátogatta. A „magyar Dahlem" históriájához 1. LADÁNYI, 1995. (Különösen 303-307.) 47. Maróti Géza (eredetileg Rintel Géza, 1875-1941) szobrász, belsőépítész. Noha sem mérnöki, sem építészi diplomát nem szerzett, több épületet is tervezett - így pl. a milánói és a velencei kiállítás magyar pavilonját (1905 ill. 1909). Számos külföldi munkája közül a legismertebb a mexikóvárosi Nemzeti Színház és több detroiti magasépület belső tere. 48. MNGA Maróti. 19.699/1976. 4. doboz. Stadion és kiállítási terület. Lágymányos. 854. és 858. sz. BTM KM ÉT Maróti. 66.58., 66.59., 66.76., 66.81. és 66.103. sz. Maróti rajzait 1927-ben maga Horthy Miklós kormányzó is nagy elégedettséggel szemlélte meg a professzor Lendvay utcai műtermében. L. NEMES, 1937. 394-398. Maróti, 1940. 95. 49. Magyar Nemzeti Stadion, 1926. (Különösen 3-26.) A Lágymányos mint kiállítási terület 1945 után is többször szóba jött, legutóbb az 1996. évi világkiállítással kapcsolatban. 50. BTM KM ÉT Maróti. 66.63., 66.115. és 66.119. sz. 51. Magyar Nemzeti Stadion, 1926. 52. Mikor épül fel a nemzeti stadion? Nemzeti Újság, 1926. július 9. 2. A lap tudni vélte, hogy a főváros birtokában van egy 38 lehetséges elhelyezést feltüntető térkép. E térképet nem ismerjük. 53. Nagy Teleki László „B" listás díjnok levele Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1927. február 17. OL K 450 1927. 697. sz. (151 és 153. f.) A javasolt idézetek: „Bizalom őseinkben", „Isten, áldd meg a magyart", „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh, magyar", „Talpra magyar", „Nem, nem soha!", „Tied vagyok, tied, hazám". 54. Magyar Nemzeti Stadion, 1926. 29-31. Nemzeti Stadion. Nemzeti Sport, 1926. szeptember 15. 1. A nemzeti stadion. Sporthírlap, 1926. szeptember 23. 55. Az OTT levele Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1927. szeptember 30. MOB II. 133. sz. 56. Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 616. 57. A főváros rákosi sportligetében építik fel a Nemzeti Stadiont. Sporthírlap, 1928. január 21. 1-2. Fővárosi Közlöny, 1928. április 24. 1112. Tanácsülési előadói ív a Folkusházy-féle stadionjavaslathoz. BFL IV. 1409 c. 191.896/1927-VII. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.) 58. Fővárosi Közlöny, 1928. március 20.533-536. 59. A Stadion helye: Buda. Budai Napló, 1928. április 22.3. és május 13.1. KARAFIÁTH Jenő: Nemzeti Stadion. Pesti Hírlap, 1928. május 8. 20. (Gömbös a dunai szigetek valamelyikét szánta a stadion számára, a szúnyogveszély miatt víztől távol 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom