Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87
eső területeket keresőket pedig azzal intette le, hogy „csak vérszegény nemzet épít ilyen helyre Stadiont". 800.000 pengőt állítunk be a jövő évtől kezdve a Nemzeti Stadion céljaira. Sporthírlap, 1928. május 5. 6.) 60. L. Klebelsberg Kunó, Petrovácz Gyula és Pintér László képviselőházi beszéde. 1928. május 4, és május 6. KN 1927-1932, XII. 116 f , 129. és 175. Karafiáth fenti írása szerint Klebelsberg expozéjában 800 ezer pengős költségvetési támogatást ígért 35 éves törlesztés mellett, ilyesmi azonban nem szerepel a parlamenti naplóban. Az OTT 1928. júliusi memorandumában 65-80 ezres stadion felépítését sürgette, aminek törlesztési fedezetéül már évi 1 millió pengős állami támogatást kért. OTf 1928. 8. 61. L. VADAS, 1928. 62. Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 297-331. Az ismertetés megjelent az OTT kiadványsorozatában is. Stankovits Szilárd, a Magyar Athletikai Szövetség elnöke igen felháborodott az OTT manipulációin, amelynek az ő rákosi elhelyezést pártoló véleménye is áldozatul esett. Stankovits helyreigazítást kért a Testneveléstől, de nincs tudomásunk arról, hogy ennek helyt adtak-e. L. Stankovits Szilárd nyilatkozata. 1928. július 4. OL K 450 1928. Sz. n. (4-9. f.) 63. Póka-Pivny Béla (1882—?) mérnök, jogász, külpolitikai író. Elsősorban külpolitikai publicisztikai munkásságot fejtett ki. Tagja volt ugyan a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, és a húszas évek második felében a Nemzeti Színház elhelyezéséhez is készített vázlatos tervet, arról azonban nincsen tudomásunk, hogy valaha is gyakorló építészként működött volna. 64. PÓKA-PIVNY, 1928. A tanulmány első megjelenése: Testnevelés, 1928/9. 502-516. 65. GERLÓCZY Zsigmond: Ó-Budán kell felépíteni a Nemzeti Stadiont. Budapesti Hírlap, 1933. december 10. 8. 66. Idézi: GERLÓCZY Zsigmond: Ó-Budán kell felépíteni a Nemzeti Stadiont. Budapesti Hírlap, 1933. december 10. 8. 67. Az OKE levele a főváros tanácsához. 1929. április 25. BFL IV 1409 c. 66.832/1929. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.) Vörösváry Miklós interpellációja. 1928. május 8. BPSZTB 1929. 629. sz. Az OTT előterjesztése Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1928. szeptember 10. Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 619-621. MOLNÁR, 1928. BUDAY, 1929. (Különösen 828-836.) 68. Budapest Székesfőváros Tanácsának határozata. 1928. június 16. BFL IV 1409 c. 90.732/1928-VII. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.) Budapest Székesfőváros Közönségének felterjesztése Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1928. július 11. Idézi: Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 614-619. Klebelsberg képviselőházi felszólalása (1929. június 12.). KN 1927-1932, XII. 195. Szendy Károly tanácsnok válasza Martsekényi Imre városatya indítványára. 1934. január 15. BFL IV 1409 c. 1366/1938-III. lvt. sz. 69. HALÁSZ Á., 1939, 124. Karafiáth Jenő OTT elnök felirata Bethlen István miniszterelnökhöz. 1930. június 12. MOB II. 140. sz. Az Óbudai-sziget a Dunai Gőzhajózási Társaság tulajdona volt. A cég azonban a 106 hektáros földterület java részét bérbe adta - 76 hektár a Margitszigeti Gyógyfürdő Rt., 13 hektár pedig a katonai kincstár bérletét képezte - s maga csak 19 hektárt használt. Az FKT mindazonáltal jogot formált és terveket is készített a sziget fővárosi érdekű beépítésére. FKT, 1940. 40-43. 70. HODÁSZY, 1931. 154. 71. Pogány Móric (1878-1942) építész. Legismertebb épületei: torinói iparművészeti kiállítás magyar háza (Tőry Emillel és Györgyi Dénessel, 1911), Adria Biztosító Társaság bérháza (ma a Postabank tulajdonában; Tőry Emillel, 1918), Algériai Nagykövetség volt Dísz téri épülete (eredetileg Miklós Andor lakóháza, 1930), az Országos Társadalombiztosítási Intézet bérházai a Köztársaság téren (többekkel, 1933-1934). 72. A Horthy Miklós-híd (mai Petőfi-híd) építésére 1929-ben írtak ki tervpályázatot, az építés azonban csak 1933-ban indult meg. A hidat 1937. szeptember 2-án adták át a forgalomnak. 73. NÁDAI, 1930. 348-352. 74. PÁL, 1930. 107-108. Ugyancsak 1930-ban Hajós is bemutatta egyik stadiontervét a magyar építészek kiállításán a Nemzeti Szalonban - e tervet azonban nem ismerjük. Magyar építészek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Pesti Napló, 1930. szeptember?. 16. 75. KÉZDI-KOVÁCS, 1933. Budapest Fürdőváros Egyesület 1926-ban eszmei pályázatot írt ki egy 10 holdas rómaifürdői kincs-tári területre, amelyre Almási Balogh kisebb sporttelepet tervezett. (L. KÉZDI-KOVÁCS László: Az elhanyagolt Rómaifürdő. Pesti Hírlap, 1926. március 4. 8.) A tervet nem ismerjük, ám készítője, Almási Balogh Lóránt (1869-1945) a század első felének igen termékeny és elismert építésze volt. Számos nemesi kastélyon kívül ő tervezte a mai Fazekas Mihály Gimnázium épületét (1911), az óbudai gázgyár munkástelepét (1914) és a Tölgyfa utcai Tüdőbeteg-gondozó Intézetet (1931). Az év végén Kézdi-Kovács a Római Fürdőtelep Egyesület nevében hivatalosan is bejelentette a polgármesternél, hogy ők is részt vesznek a „nemes vetélkedésben". A Római Fürdőtelep Egyesület levele Sipőcz Jenő polgármesterhez. 1933. november. BFL IV 1409 c. 119.786/1933-VII. sz. (1366/1938-III. lvt. sz.) 76. MÁRTONFFY, 1933. 77. Wittenbarth (később Vittay) Győző (1900-1997) gépészmérnök. Építészeti tevékenységet nem folytatott, de 1932-1933-ban terveket készített a főváros vasúti és közúti közlekedésének átalakítására. 78. L. WITTENBARTH, 1933. i 79. Póka-Pivny Bélának e tervét nem ismerjük. 74
