Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Budapest – divatváros : a magyar divattervezés rövid története 89-110

Budapestet Ökrös Zsuzsa, de csak néhány évig határozták meg a szalonok arculatát, amelyek jelentősége - annak ellenére, hogy kiváló tervezők alkották a továbbiakban is a modelleket - lassan csökkent. Az Iparművészeti Vállalat (később IDEA) saját üzleteiben forgalmazta az iparművészek zsűrizett termékeit. Több kereskedelmi cég is saját modelleket árult, amelyek közül elsősorban a Luxus Áruház (Vörösmarty tér 3.) színvonala emelkedett ki. Időközben megerősödtek a konfekciógyárak is, ahol néhány igen rangos tervező dolgozott - pl. a Fékonban Szabó Albert, a Május 1 Ruhagyárban Déés Enikő, a Vörös Október Ruhagyárban Girardi Géza, a „nagy" Girardi leszármazottja. Az egyes részterületek szétváltak - jelentős tervezők alkottak a bőr, pl. Abaházi Katalin, Csiba Éva, Molnár Árpád stb. vagy a kötött ruházat területén, mint Balázs Klára, Bubb Ferenc, Cser Andor, Droppa Judit, Jankovics Zsuzsa, Nyári Ildikó - s a felsorolás távolról sem teljes! Megjelentek olyan erős egyéniségű művészek is - Bódy Irén, Bakó Ilona, Sárvári Katalin -, akik függetleníteni akarták magukat Párizstól, és a magyar népviselet formáira, díszítéseire támaszkodva időálló alkotásokat kívántak létrehozni. Törekvésüknek kedvezett, hogy a hetvenes években Párizsban is szívesen merítettek a különböző népek formakincséből. A divattervezés művészi rangjának erősödését mutatja az is, hogy 1972-ben az Ernst Múzeumban Öltözködés 72 címmel megrendezték az iparművészek nagy, látványos seregszemléjét. 1975-ben az országos jubileumi iparművészeti kiállításon a Műcsarnokban igen nagy számmal vettek részt a ruhatervezők. A divattervek, ruhák, kiegészítők azóta is állandó résztvevői az iparművészeti kiállításoknak és a szombathelyi Savaria Múzeumban

90 megrendeNemzetközi divatkongresszus Szófiában. A Ruhaipari Tervező Vállalat kollekciója, Vörös Irén tervei. Ez a Divat, 1960. 6. 10. 104