Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Budapest – divatváros : a magyar divattervezés rövid története 89-110

Barabás Miklós: Divatkép. Papír, színezett kőnyomat, Franz Stöber: Divaáép. Színezett kőnyomat, Wiener Der Spiegel, 1841, 2. Theaterzeitung, 1831. XXVIII., 84. A jobb oldali figura kabátja és a Zrínyi-ruha rokonsága könnyen felismerhető. Mindszenthy János női szabó, rendszeresen megjelentetve magyar ruhás divatrajzokat a Honderű-ben, Életképek-ben és a Pesti Divatlap-ban. így tulajdonképpen ők alkották meg azt a nemzet} viseletet, amely a reformkorban, majd a kiegyezést megelőző esztendőkben a hazafias érzelmek kifejezője volt, és hallatlan népszerűségnek örvendett. Az un. német módit a pesti divatlapok a francia és német lapok metszeteinek utánközlésével vagy másolásával terjesztették, két-három hét késéssel. A nemzeti viseletet a magyar szabómesterek tervezték (és kivitelezték), de természetesen nem ők rajzolták meg a divatlap számára. Ez nem is volt szokásos, hiszen a korízlés igen magas grafikai színvonalat követelt meg. A szabó, vagy alkalmazottja, megrajzolta a modellt, amely mintaként szolgált a hivatásos grafikus számára. így tudjuk, hogy pl. Barabás Miklós

17 (1810-1898) több divatképet rajzolt „Nemzeti Divatképek" címen. Mellette azok rajzolták a magyar divatképeket is, akik a párizsi vagy bécsi mintákat másolták. Nevük csak ritkán van jelezve, kivétel pl. Fuchstaler Alajos. (1815-1863) 18

. A rézmetszés rendszerint Perlaszka Domokos, (1801-1846) Kohlmann Lipót, (XIX. sz. első fele) illetve Kohlmann (Vidéky) Károly (1800-1882) munkája volt, lehet, hogy alkalmanként ők is rajzolták a divatképet. „KUZMIK ÉS ALTER URALKODÓ NEVEK VOLTAK..."

19 A szabadságharc bukása elsodorta a magyar irodalom pártolásában „bűnös" divatlapokat, de már az ötvenes évek elején újabbak jelentek meg. 1859-től ismét közöltek magyaros divatképeket, általában Rohn Alajos (XIX. sz. első fele) rajzait és metszeteit. Mivel nem mindegyik alatt szerepelj szabócég, megen91