Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Budapest – divatváros : a magyar divattervezés rövid története 89-110

Vándza Mihály-Leinhardt Sámuel: Magyar Franz Stöber: Magyar divatkép. Kostyál Ádám és öltözet Párizsban. Kostyál Ádám és Mindszenthy Mindszenthy József terve után. József terve után. Papír, kőnyomat. Tudományos Papír, színezett kőnyomat, Wiener Theaterzeitung, 1830., Gyűjtemény, 1829., 131-132. XXVII., 81. Kostyált, hogy „minden tekintetben méltóbb vagyok a Magyar Ruhák készítésében a Bizodalomra, mint különben is tanult, remekelt s gyakorlott Magyar Ruha Szabő

nl

. Amivel arra célzott, hogy Kostyál az ún. német szabócéh tagja, míg ő, Klasszy a magyar szabóké. Az érvelés jogosnak tűnik, egyszersmind azt a kérdést is felveti, hogy ha létezett két külön céh, egyik a magyar, másik a német módi készítésére, miért tekinthetők mégis a perlekedők az első hazai divattervezőknek? A magyar viselet több évszázados hagyományok nyomán alakult és változott a XVIII. század végéig, de a XIX. század elején már meglehetősen háttérbe szorult. Jellemző például, hogy 1803-ban

13 Pesten 33 magyar és 79 német, 33 női és 46 férfiszabót, 1827-ben

14 pedig 32 magyar mellett már 207 német szabót tartottak nyilván! Kostyál viszont nem a XVIII. század végi formákkal jelentkezett, hanem tanulmányozva a XVI-XVII. századi magyar viseletet, azok jellemző részleteit a napi európai divattal egyeztette, s egy minőségileg új, tetszetős öltözéket hozott létre, a korszak romantikus, historikus ízlésének megfelelően. historikus módszerére igen jellemző Theodor Kömer Zrínyi című darabjához Bartha János színművész számára 1833-ban tervezett jelmeze

15

. Ezt a térdig érő, felálló, magas gallérú ruhadarabot, XVI-XVII. századi eredeti ábrázolások alapján alkotta meg, de szabása, hossza követi a korabeli férfidivatot, így pl. a Theaterzeitung 1832-es évfolyamában

16 van egy londoni divatkép, amelyen a kabát hossza, szabása - hasonló, csak az ujjak mások, a gallér formája kissé eltérő. A jelmez egyébként olyan sikeres volt, hogy egy hasonló, álló gallérú, hosszabb, térdig érő dolmány zrínyi néven kedvelt társasági ruhadarabbá vált. Klasszy szintén tanulmányozta a régi magyar viseletet, s igyekezett a divatos formákkal egyeztetni. Később csatlakozott hozzájuk Tóth Gáspár és Keresztessy Sámuel férfi-, valamint Varga János és 90