Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

ros közlekedési és népességi súlypontja ekkor a Kiskörút és a Rákóczi út kereszteződésében volt, s innen az Aranyhegy éppen 9 km-re feküdt. Ez önmagában nem lett volna baj, hiszen több remekül működő stadion is jókora távolságra volt a centrumtól - Bécsben 8, Berlinben 12, Párizsban 13, Londonban 14 km -re

98 —, az óbudai közlekedés azonban a szűk kivezető útvonalak és ezek olykor igen elhanyagolt környezete miatt amúgy is közfelháborodás tárgya volt. Borbíró viszont többek között éppen ebből akart erényt kovácsolni. Az egyébként is halaszthatatlan fejlesztés jelszavával és a rendelkezésre álló lehetőségek számbavételével egyszerre tett javaslatot általában az óbudai és különösen az aranyhegyi közlekedés megjavítására. Emlékeztetett arra, hogy a közmunkatanács az Árpád fejedelem útján 35 méter széles út- és villamospálya építését hagyta jóvá, és hogy a fővárosnak szándékában áll az Óbudai-rakpart továbbépítése és a nemrégiben átadott trolibuszvonal meghosszabbítása, továbbá egy-egy új villamos-, ill. autóbuszvonal létesítése. Mivel ezen egész Óbuda javát szolgáló beruházások - összesen 6,5 km útpálya és három tömegközlekedési vonal - szükségességéről az illetékesek már korábban meggyőződtek, vélte Borbíró, most csupán az elhatározás hiányzik, amit a stadion ügye végre kikényszeríthet. A környéket meg lehet közelíteni hajón, az esztergomi vasúton és a pomázi HÉV-en, azok pedig, akik automobilon érkeznek, a stadiont és a tornarétet elválasztó Aranyhegyi úton kialakított parkolókban hagyhatják gépkocsijaikat. Az érkezéskor és távozáskor szokásos tömegjelenetek kivédése érdekében a déli és északi tribünjegyek tulajdonosai külön útvonalon érkezhetnek. Mindezek a közlekedési lehetőségek az említett fejlesztésekkel együtt biztosítják, hogy egy órán belül 45 ezer ember távozhasson az aranyhegyi stadiontól. S mivel a vendéglőkben, kiránduló- és piknikhelyekben bővelkedő környék még számos szórakozási lehetőséget nyújt, ennél többre kezdetben nincs is szükség." A kiállítást - noha mindössze kilenc napig tartott nyitva - számos előkelőség is megtekintette. Látta többek között Szendy Károly székesfővárosi tanácsnok (hamarosan polgármester), Imrédy Béla pénzügyminiszter, Lázár Andor igazságügyi miniszter és Kelemen Kornél OTT-elnök. Szendy tanácsnok különösen örvendezett az olcsó kivitelezés és a hatalmas földmunka lehetősége fölött, ami a nehéz időkben sok ínséget szenvedőnek adhat kenyeret.

100 Maga Hóman Bálint kultuszminiszter már korábban ismerhette a tervet, hiszen Borbíró októberben eljuttatta hozzá a teljes dokumentációt.

101 Részben ezért is váltott ki az aranyhegyi terv oly ádáz vitát, hiszen a semmiből előbukkant elképzelés szinte minden számottevő fórumhoz pillanatok alatt eljutott és általában sikert is aratott. A sajtópolémiában csaknem minden megszólaló a maga nótáját fújta, de azért komoly szakmai érvek is elhangzottak. Köztük több olyan is, amit Árkay és Borbíró elfogadott és felhasznált a terv módosításakor. A kritikák mindenekelőtt a magas járulékos költségek (közlekedés, infrastruktúra), a külvárosi elhelyezés és a stadion kelet-nyugati tájolása miatt érték a tervet. Borbíró számára, mint láttuk, a stadion egyben városrendezési probléma is volt, ezért ő a centrumtól való távolságot és a többletberuházásokat egyáltalán nem mint hátrányt, hanem mint egészen természetes városfejlesztési feladatot fogta fel. Ily módon a sokszor ingerült bírálatokra is egy távlatosabb koncepció perspektívájából és annak érveivel válaszolt. A tájolásra vonatkozó kritikák jogosságát viszont elismerte: először 15 fokkal déli irányban forgatta el a játékteret, majd 1947-ben észak-déli irányban vette fel a pálya nagytengelyét. Az aranyhegyi terv jelentőségét mutatja, hogy a sajtóvitában lényegében kezdettől fogva mindenki a vele kapcsolatos álláspontját ismertette. „Fantasztikus terv a Nemzeti Stadion felépítésére. Halva született ötlet Óbudára építeni a sportstadiont" - adta meg a hangot az ellenzék számára a Sporthírlap Gellért-beli kiállításról szóló cikke.

102 Tabéry Iván építész szintén generális kritikát gyakorolt Borbíróék terve fölött, mely úgymond „amerikai tempójú propagandával" és teljesen önkényes érvekkel igyekszik rákényszeríteni a szakmára és az országra az aranyhegyi stadiont.

103 E kórushoz szép számmal csatlakoztak a más elhelyezési terveket készítők vagy pártolók - főként Lágymányos és a pesti oldal hívei. Mattyók Aladár a Vizafogót javasolta - és egy olimpiai falu megépítését a Népszigeten -,

104 Kelenföld vezérférfiai pedig 1934 elején sajtóközleményben jelezték, hogy várják a kerület nagy telektulajdonosainak felajánlásait.

105 Kőbánya sem hallgathatott: Walter Károly takarékpénztári vezérigazgató a Kőbányai Casino nevében a rákosi rétek minden erényét elősorolva vonta kérdőre Sipőcz polgármestert, amiért az 36