Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

ságos háború bontakozott ki építészek, publicisták és kerületi érdekeltségek között. Még 1933 februárjában Kézdi-Kovács László tett közzé rövid írást az Egészség című folyóiratban, és - visszatérve egy 1926-os Pesti Hírlap-bái cikkére - megint a Római-part környékét ajánlotta az illetékes hivatalok figyelmébe. Mint írta, a részben kincstári tulajdonban álló, tekintélyes nagyságú beépítetlen terület minden sportnem számára megfelelő lehetőséget nyújt, sőt a majdani Nemzeti Stadion körül még egy botanikus kert is elfér. Az építkezést megkönnyíti, hogy a közeli dunai kavicságy, a csillaghegyi kőbánya, a kissingpusztai homokbánya és az újlaki téglagyár valósággal tálcán kínálja a szükséges építőanyagokat. A budai oldal közismert közlekedési nehézségeit a már addig is meglévő vasúti, közúti és folyami közlekedés kibővítésével lehetne megoldani, ugyanakkor a terület viszonylag jó közműellátottsága és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló kristálytiszta hévizei csökkentik a szükséges infrastrukturális beruházások volumenét. Kézdi-Kovács kesernyésen jegyezte meg, hogy a hét évvel azelőtt Karafiáth kérésére az OTT-hoz elküldött, Almási Balogh Lóránt által készített tervekre nem érkezett válasz, amin persze nem szabad csodálkozni, hiszen - noha minden a Római-part mellett szól - az óbudai vezetők „nem értenek eléggé a reklám-dob veréséhez".

75 Az igazi offenzívát ismét az OTT indította meg. Folyóirata, a Testnevelés először Mártonffy Miklós írását közölte a márciusi számban, melyben az OTT szakelőadója indítványozta, hogy Magyarország pályázza meg az 1940-es olimpiai játékok rendezését és építse fel végre nemzeti stadionját.

76 Az áprilisi és májusi számban jelent meg Wittenbarth Győző

77 kétrészes összegző tanulmánya az addig született elhelyezési tervekről. A tanulmány kilenc szempont szerint rangsorolta az egyes terveket, majd ezeket összesítve megállapította, hogy a Nemzeti Stadion elhelyezésére a Margitsziget a legalkalmasabb.

78 Az alacsony építési költségek azonban Wittenbarth szerint a Gellérthegy mellett szóltak, ezért a szerző mindjárt készített is ide egy elhelyezési tervet (9. kép). E kétségkívül pompás fekvésű terület domborzati viszonyait kihasználó terv voltaképpen Póka-Pivny Béla egy korábbi elgondolásának javított kiadása volt. Póka-Pivny a Gellérthegy északi oldalát javasolta a stadion helyszínéül,

79 és az ekkorra általánosan elfogadott észak-déli tájolást követte, amely a rendszerint délután játszott futballmérkőzéseken egyik csapatot sem állítja szembe a lenyugvó nappal. Stadionját azonban a szűk térben így nem tudta elhelyezni, ezért a szükségesnél kisebb teret iktatott be a pályák és a lelátók közé. Wittenbarth kimutatta, hogy helyes méretezés esetén az Orom utca hét telkét ki kellene sajátítani, s ez mintegy 2 millió pengővel növelné a költségeket. Wittenbarth ezért kelet-nyugati tengelyű stadiont tervezett, melynek bejárata a Transzverzális úton (a mai Hegyalja úton) nyílt volna a 132 m-es szintvonalon. Wittenbarth szerint a 332x192 m-es külső méretekkel felvett, százezres stadion lelátójának nagyobb részét (kb. 75 ezer ülőhelyet) egymillió pengő költséggel csupán földmunkával lehetett volna megépíteni, a kitermelt kőtömeg pedig a nézőtér burkolására szolgált volna. A szükség esetén később felépítendő, a Tabán felé néző tribünív magasépítési munkáinak költségét 2,5 millió pengőre tette. A szomszédos Rudas fürdő vizével táplált úszóstadiont a Tabánban képzelte el - szintén félig a domboldalra támaszkodó lelátóval.

80 Hamarosan megérkezett a válasz is, mégpedig éppen a Hajós Alfréd mellett a legtermékenyebb magyar sportépítész, Mattyók Aladár részéről. Mattyók lakonikus értékelése szerint Wittenbarth sok fáradsággal dilettáns munkát végzett, hiszen osztályozási szempontjainak egy része irreleváns, adatai nemegyszer önkényesek. Mattyók emlékeztetett arra, hogy az ún. stadionalapot csak a kivitelezésre lehet felhasználni, a területről pedig a fővárosnak kell gondoskodnia. Éppen ezért a lehetséges helyszínek közül máris ki kell zárni a Margitszigetet, a régi lóversenyteret, a herminamezei ügetőpálya környékét,^ a Vérmezőt - és a Gellérthegyet.

81 Mattyók különböző okok miatt elvetette az újlaki téglagyárat, az Újpestiszigetet és az Óbudai-szigetet is. A fennmaradó lehetőségek közül - attól függően, hogy magányos stadion vagy sportliget létesül-e majd - a Vizafogót (Újpesti-rakpart), Lágymányost és a Nádor-kertet, ül. a Kaszás-rétet és a Rákosi-rétet hozta javaslatba. Köztes megoldás esetére pedig megint csak a Vizafogót: az Újpesti-sziget és a Rákos-patak torkolata közti partsávot ajánlotta az illetékesek figyelmébe.

82 A fenti összegező értékelésekkel kapcsolatban alaposan megoszlottak a vélemények, és ez minden érintettet ismét cselekvésre sarkallt. Építészek egész légiója fogott hozzá a tervezéshez, megszaporodott 29