Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

feltétlenül ki kell elégíteniük. A benyújtott költségvetések alapján az igazgatóság meg fogja állapítani, hogy az igényelt összeget milyen mértékben tudja kielégíteni. Az így jóváhagyott keretet túllépni nem lehet."

109 Másnap, augusztus l-jén újabb megbeszélés volt, de csak az igazgatóság, valamint Horánszky Ferenc és Birloni Lajos üzemi bizottsági tagok jelenlétében az általános pénzügyi helyzetről. Itt Zerkovitz Béla igazgató közölte, hogy „a jóvátétel (IKART) ezentúl csak kész árut fizet és rendeléseket csak előre megállapított ár ellenében eszközli, mivel általában a vállalatoknak forgótőkéjük nincs". Továbbá a jóvátételi munkákra naponta fog az IKART fizetni, amennyi pénzt neki a Nemzeti Bank arra a napra folyósít. „Netán ki nem fizethető készáru értékét befagyott követelésként fogják a vállalat javára kezelni. ..." Ezért Zerkovitz igazgató elrendelte, hogy minden legyártott árut a raktárba kell leadni. A továbbiakban ismertetésre került a szovjet gépkocsi-„javítási szerződés" jelenlegi állása. E szerint a javításra kerülő 10 db kocsiból augusztus 10-ig három darab javításával mindenáron el kell készülni, míg a hátralévő hét darabot „... nem hozzák be egyelőre a gyárba..." Végül közölte, hogy a cégnek semmi pénze nincs, és legjobb esetben is csak augusztus 3-án lehet bérfizetést eszközölni a dolgozóknak.

110 Műszaki megbeszélést tartott 1946. szeptember 8-án a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. vezetősége. Ezen részt vett: Zerkovitz Béla igazgató, Gróf Károly cégvezető, Bohner Endre üzemvezető főmérnök, Keserű Pál főmérnök, Tuskán Károly művezető, Horánszky Ferenc üzemi bizottsági elnök, Birloni Lajos üzemi bizottsági alelnök. A megbeszélés az 1946. július előtt jóvátételre megrendelésre került 50 000 db Ford dugattyú gyártási problémáival foglalkozott. Leszögezték a résztvevők, hogy jelenleg szállításra kész 720 db dugattyú és 2500 db van leónozva. Igen fontos lenne a dugattyúgyártás fokozása napi 380-390 db-ra a jelenleg 200 db-os napi teljesítmény helyett. Leszögezték, hogy a műszaki iroda a selejtek értékesítésével fog foglalkozni. Nappali beállítókról kell gondoskodni. A szerszámgyártási program a KREBS marógép felszabadulása után megindítandó. Egyelőre a heti 48 órás munkaidőt betartják. Beszerzéseket is eszközölni kell. így egy lassú járatú excenterprés vételével párhuzamosan lappelőgépet is kell gyártani, határozták el többek között."

1 A cégnél pénzügyi problémák jelentkeztek 1946 október elején. Ennek oka egyrészt, hogy a megrendelők a leszállított kész anyagokért általában mindig késve, több esetben pedig egyáltalában nem fizettek. Másrészt egyes jóvátételi munkák, különösen pedig a szovjet hadsereg teherautóinak javításai sehogy sem akartak véget érni. Ugyanis a megjavított és felújított tehergépkocsik átadása és elszállítása után mindig újabb kocsik javítására kötelezték a céget. Ezért az üzem vezetősége, hogy kiutat találjon ebből a bizonytalan és egyben megrendült anyagi helyzetből, újabb gyártmányok gyártásának bevezetését határozta el 1946. október 6-án. Az e napon történt műszaki megbeszélésen szóba került a dugattyúgyártás helyzete is Gróf Károly cégvezető ismertette a gyártás pillanatnyi állapotát. így a dugattyúkból 482 db teljesen elkészült, ónozva 252 db, dörzsölve 21 db, ónozásra vár 600 db Kiemelte, hogy az 1946. szeptember 8-i megbeszélésen a dugattyúgyártás fokozását elrendelő intézkedés sikerrel megvalósult. Ez alapján a napi dugattyúgyártást az akkor 200 db-os teljesítmény helyett 400 db-ra sikerült növelni. így biztosítva látszott az, hogy a cégnél 3000 db dugattyú átadása megtörténik „a héten". Felhívta a továbbiakban a figyelmet arra, hogy az „... üzemvezetőség tartozik gondoskodni arról, hogy úgy nappali, mint az éjjeli munkáknál a dugattyúgyártás minden fokozata ellenőrzés alá kerüljön."

112 1946. november 2-án újabb műszaki megbeszélésre került sor a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. Budapest XIII., Reitter Ferenc utca 132-138. sz. alatti gyártelepén. Jelen voltak: Zerkovitz Béla igazgató, Gróf Károly cégvezető, Bohner Endre főmérnök, a műszaki osztály vezetője, Keserű Pál főrmérnök, a szerszámosztály vezetője, Gyarmathi Vilmos főművezető, Tuskán Károly művezető, Babicsák Zoltán tervezőmérnök, Szabó István művezető. Ezen a megbeszélésen fény derült arra, hogy az 1946. október 6-án létrehozott szerszámosztály gyártási tevékenysége már javában folyt. Gyártásban voltak az ún. „Schuschitzky-féle" menetfúrók. Ezek 174