Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

„Egyik vázában rokonokra akadt a kis kék pillangó" Péterke a kastély előtt A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Mese a bútorokról és a kisfiúról, 1918., Tündérországban, 1913. Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan Papír, akvarell, Magyar Nemzeti Galéria A kompozíció lényege, hogy a formák, a színek, az irányok és a mozgások kiegyensúlyozásával megteremtse a káoszból a rendet és a harmóniát. „A tervezés időn és téren túl egyesíti az emberiséget. A tervezés (és legtisztább megnyilvánulásai, az ember által alkotott legősibb díszítő formák), a mitológia ősi jelképeihez, a sagákhoz, legendákhoz és tündérmesékhez hasonlóan, melyek az egész benépesült földgolyón elterjedtek, a mi egyetemes és kö­zös kincsünk." 49 Népművészet, tervezés, ornamentika, mese az emberiség régmúltjának mára elveszett, de mégis szükséges harmóniáját idézik, s ezek Lesznai megtalált világának alapkövei. LESZNAI MESEILLUSZTRÁCIÓINAK KÉPI VILÁGA Lesznai Anna a megváltás-gondolatkör megjelenítéséhez egyrészt a népi hagyományból, másrészt korá­nak és saját világnézetének szimbolizmusából merített. Mivel a történet elbeszélésében a meséknél a cselekmény a fontos - a szereplők jellemvonásainak, külsejének, érzelmeinek s az események helyszínének leírása nem hangsúlyos -, a képi ábrázolásuk nar­ratív. A leíró részek legtöbbször a hallgató, illetve az illusztrátor fantáziájára vannak bízva. A művészt mindenkoron kötik az adott időszakban uralkodó megjelenítési formák és a szöveg által megkövetelt sti­lisztikai sajátosságok. Az előző fejezetek alapján látható, hogy Lesznai esetében, a két műfaj ornamen­148

Next

/
Oldalképek
Tartalom