Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152
talitása révén, ezen a ponton nem lehet feszültség. A képi ábrázoláson keresztül Lesznainak lehetősége nyílt a mesékben rejtőző, a szövegből esetleg csak homályosan érzékelhető jelentéstartalmak kiemelésére. Lesznai Anna ezen korai grafikai munkássága sokkal szervesebben kapcsolódik a népművészethez, mint a magyar szecessziós képzőművészet más alkotóié. A század elején a kiállítások anyagában állandóan jelen lévő egyetemes szecessziós törekvések mellett általános igény volt a modern művészet magyaros jellegének kialakítására. Ennek megvalósítása a gyakorlatban a gyűjtőutak eredményeképpen megismert anyagok egyes elemeinek, legfőképpen motívumoknak a beépítésével történt, illetőleg a népi életből vett jelenetek, népviseletbe öltöztetett szereplők ábrázolását jelentette. Lesznai Anna meseillusztrációinál azonban nem a népi díszítőmotívumok egyszerű átvételéről van szó, hanem a népművészeti alkotások önálló nyelvezetének megértéséről, a bennük érvényesülő színlátásnak, konstruktív formaalkotásnak, szintetizálóképességnek, belső egyensúlynak az elsajátításáról. Ily módon a kompozíciókat összefogó, a motívumokat rendező vonal legalább annyit köszönhet a szecessziónak, mint a lapos öltéssel dolgozó matyó hímzés sablonjainak. A grafikákhoz és hímzéstervekhez készült különálló, de esetenként magukon a kész lapokon is látható vázlatok is ezt bizonyítják. 50 A csak egyszerű vonalra épülő, színeket még nem használó vázlatok nem a linearitás artisztikumát hangsúlyozzák, hanem az elemeket harmóniába rendező konstruktív szerkezetet. Lesznai a mese megváltott világának kifejezéséhez ezt a konstruktív, de ugyanakkor ornamentális szerkezetet használja, mely a századelőn az ábrázoló és a megjelenítő művészi kifejezésmód mellett önállósuló „ornamentális műtípushoz" köthető. (Ebbe a típusba sorolhatók be Kozma Lajos korai grafikái.) „ATubafa" Pólyásbaba napjai Mese u eperszemnyi szívről, 1919. Mesekép, Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan Magyar Nemzeti Galéria