Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

ritmus iránti érzékenységét, a formák tiszta, organikus kialakítását, önmérsékletét, arányérzékét és leszűrni belőlük az örök érvényű törvényeket. Lesznai Anna saját eredményeit a fent említett előadás-sorozatban igyekezett megosztani hallgatóival. A tervezőművészet alapelemeinek a meghatározott teret, az irányt és a mozgást nevezte. Az irány és a mozgás felvázolásában a vonalaknak elsőrendű szerepet tulajdonított. A vonal szerkezeti és esztétikai funkcióit a következő hat pontban foglalta össze: „1. Irányokat rajzol fel. 2. Formákat, körvonalakat határoz meg. 3. Részekre osztással, valamint a részeknek egymáshoz és a síkhoz való viszonyával szervezi a teret. 4. Változatos kifejezőeszközei következtében képes arra, hogy vékonyságával vagy vastagságával plasztikai illúziót hozzon létre. 5. Egyedülálló módon tud kifejezni hangulatot, ítéletet, biztonság hiányát, hidegséget és elragadtatást. 6. Végül kalligrafikus jellegével maga is szépséggé válhat, például a kínai rajzok vagy Matisse festményei esetében."

46 A vonal szerepének ez a túlhangsúlyozása, a kompozíció összetartásától a legfinomabb esztétikai minőség kifejezéséig, a szecesszió vonalkultuszát idézi.

47 A tervezésnek alapvető eszközei még „a felület és a szín, a sötét és világos értékek, a körülhatárolt tér a lehetséges irányok végtelen variációjával".

48 A vonalnak sajátos mágikus funkciót is tulajdonított. Ugyanígy maga a rajz, az emberi alkotótevékenység, akár ábrázoló, akár absztrakt, rendelkezik bizonyos mágikus erővel. Az egyszerű geometriai elemekből kialakított kompozíció is jelentéssel bír. Az ismert szimbólumok mellett azok is hatással vannak az emberre, melyeknek az értelmét már csak az archetipikus képüket ismerő tudattalan foghatja fel. Népmese Mesekép, Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan