Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

Az 1904-től működő gödöllői művésztelep tagjai közül többen - Körösfői Kriesch Aladár, Zichy István, Juhász Árpád, Undi Mariska, Medgyaszay István - rendszeresen járták az országot, sőt bekapcsolódtak a Malonyai Dezsőféle erdélyi gyűjtésbe is. Ezek az utak az egész magyar néphagyomány feltérképezését és összegyűjtését célozták. Magánszorgalomból Lesznai Anna is részt vett a népművészet „felfedezésében". Egyrészt ő maga is gyűjtött szlovák népmeséket,

39 másrészt hímzéseivel és hímzésterveivel egy élő népművészeti hagyományt fordított le egyéni művészi nyelvére. Lesznai Anna kapcsolata a népművészettel gyermekkorához vezet vissza, ekkor tanult meg a mezőkövesdi asszonyoktól hímezni.

40 De nemcsak technikáról és színekről tanult a hímzőasszonyoktól, hanem az absztrakt és ábrázoló minták „egymásba történő átváltásáról", elvont és valós világ kapcsolatáról. Lesznainak nem volt szüksége maty óföldi tanulmányútra (1. Undi Mariska, Juhász Árpád, Mihály Rezső) ahhoz, hogy megismerje a matyó díszítőművészet kompozíciós törvényeit, szín- és formavilágát. Később ezt a hagyományban kialakult törvényrendszert átformálva születtek meg tervei. Ezeket egyrészt ő maga, másrészt megbízott hímzőasszonyok készítették el. Erre utalnak a terveken a színek precíz meghatározását szolgáló számok és szövegek, de Lesznai is megemlékezik erről a háziipar és népművészet kapcsolatát bemutató cikkében: „Saját tapasztalatból tudom, hogy oly vidéken, melyen már a nyomtatott minta majdnem kiszorította a hímzést, újabban, mióta ott terveim nyomán dolgozgat az asszonynép, egész érdekes saját rajzú vagy legalább saját ízlésük szerint átalakított díszű, hímzett szélű kendőket viselnek a lányok."

41 Kölcsönös egymásra hatás alakult ki alkotóművész és népművészet között. Lesznai azok közé tartozott, akik megértették a népművészet organikusságát, integritását, hogy: „Rajz, szín, technika, anyag, a díszített tárgy maga is, szoros összhangot alkotnak - s bármely tényező megbolygatása megbillenti a benső egyensúlyt."

42 Lesznai felismerte az ornamensben rejlő konstruktivitást, absztrahálási lehetőséget, a terv, a kompozíció erejét, s élt vele. A hímzőasszonyok magyarázatai, az ornamens elméleti vizsgálatának eredményei, a népi díszítőművészet belső törvényeinek, s alkotó módszerének megismerése lehetővé tette számára, hogy ezeket a tapasztalatokat, olvasmányaival és saját gyakorlatával kiegészítve, a Tervezés művészete címmel tartott előadásaiban

43 összefoglalja. Élete nagy részében az asszonyok és a parasztok által használt mintákat igyekezett tanulmányozni és megérteni.

44 A népművészet szerinte önálló nyelv, melyet meg kell tanulni ahhoz, hogy érthető legyen. Nem egy nemzeti nyelvezet, hanem sokkal inkább egy ideális „eszperantó", melynek mélyen a múltba nyúló, közös gyökerei vannak. A népművészeti alkotások - természet és Isten szimbólumokban kifejezett titkos, misztikus erejének hordozóiként - egy hatalmas szellemi rendszer épületének „letöredezett kődarabjai".

45 Véleménye szerint a művészeknek tanulmányozniuk kellene a népművészet egyensúly és Párnaterv, 1908-10 Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan 146