Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

49. Az adatok alapján apja valószínűleg báró feldeggi Fellner András, akinek rokonai között helytartótanácsi tisztviselőt, katonatisztet találunk. (NAGY Iván, ill. pesti születési anyakönyvek). 50. Vukovich alighanem abból a Délvidéken és a Partiumban birtokos családból származott, amelyből az 1849-es kormánybiztos Vukovich Sebő is. 51. Az apa más esetekben is vármegyei, kerületi vagy országos tisztviselő volt, pl. Khőr Károly apja és id. Dulitzky József a Kamara hivatalnokai voltak. (Id. a pesti házassági anyakönyveket) 52. A források alapján gyakran nehezen dönthető el, hogy ki volt nemes. A tisztviselőlisták egységes címeket használnak (a német nyelvű címtárakban mindenki, még a gyakornok nevében is szerepel a von, a levéltári fizetésjegyzék viszont az összes tisztviselőt Dominusnak nevezi). Az anyakönyvek ezzel szemben következedének: a különféle foglalkozási és rendi státusú személyeknél felváltva fordul elő a nobilis, egregius, Dominus/Heir, Spectabilis Dominus stb. cím. Valószínűnek tűnik, hogy a város tisztviselőinek járt a Dominus/Herr cím, ha azonban nemesek lettek, inkább „nobilisnak" ntwtzték magukat. A hagyatéki iratok alapján úgy látszik, hogy haláluk idején a tanácsnokok és a főjegyző is nemesek voltak, az írnokok és a szakhivatali beosztottak viszont általában nem. 53. A nemességre, nemesítésre vonatkozó adatok nagyrészt KőszEOitől (1899) valók, aki felsorolja a vármegye nemes családjait és közli a nemeslevél és a címerpecsét forrás helyét (Pest Megyei Levéltár, „Királyi könyvek"). Mivel többnyire a családnév mellett nem említ sem keresztnevet, sem évszámokat, adatai személyek azonosítására alig használhatók. Egyes, ritka hangzású nevek esetében így is valószínűsíthető az általa említett családok azonossága a tisztviselőkével. A nemessé válás kínálta további karrierlehetőségekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy PATACHICH (1834) szerint a tisztviselők szerint hatan is táblabírók voltak (köztük Pest vármegyében Makk városbíró, Boráros volt városbíró. Havas és Korherr tanácsnokok). Havas városbíróságát követően a Helytartótanács tanácsosa, Steinbach pedig udvari tanácsos lett. 54. KEMPELEN, Pallas. 55. NAGY (1975) 525-526. 56. LARSON 3. 57. SCHM.ALL(1899)247. 58. LUKÁCS (1894) 83., BÁCSKAI (1972) 59. Közülük Pintér György sziráki születésű ügyvéd tanácsnok volt, vejét Szloboda Mihályt apósa halálának esztendejében választották szenátorrá (előtte néhány évig a városi ügyészségen viselt hivatalt), Erhard Antal pedig Degen városi mérnök segédje, helyettese, majd utódja lett. 60. NAGY (1975) 397. A jelek arra utalnak, hogy a tanács választásával kapcsolatban létezett egy íratlan szabály, mely szerint a két legnagyobb felekezeti kisebbséget (a görögkeletieket és az evangélikusokat) mindig képviselte egy-egy tanácsnok. így „Örökölhette" Pintér György posztját veje, Szloboda Mihály; és az évtizedekig szenátor Damianovics mellett az idős Radoicsics kórházgondnok mellett így válhatott városi főügyész a fiatal Milinkovicsból. 61. Elképzelhető, hogy a név a család ősi mesterségére, a halászatra utal. (Piscator latinul halászt jelent.) 62. Pl. az 1860-as évek hat tanácsnokának vezetékneve azonos reformkori szenátorokéval. 63. WEBER (1989) 10-17. 64. UNGAR 209-212.; BELAY (1961) 364. 65. MÉREI (1980) 311., Id. még. GYÖMREI (1957) 245. 66. Az érc- és a papírpénz viszonya radikálisan eltolódik egymáshoz képest: 1796-ban még 100 1/4 a váltás, 1800-ban 115,1806-ban 175,1809-ben 315,1810-ben 469,1811 elején viszont hirtelen 833. Ezt a folyamatot próbálja megállítani a bécsi pénzügyi politika, amikor az addigi papírpénz értékét ötödrészére devalválja, egyidejűleg pedig az addigi konvenciós ezüst forint (CM) mellé új pénzegységet vezet be: a bécsi értékű (WW) váltócédulát, a papír forintot. SZEKFŰ 43-44. A második (1816-os) devalváció során ezek váltási kurzusát rögzítik 1:2.5 értékben. 67. BFL.IV. 1202. cell 21 AM. 68. GAJÁRY (1986) 184. - Tudni kell azonban, hogy a két pénzegységet sokáig használták egymás mellett - az 1830-as évek első felében a kifizetett számlákat ezüstforintban fejezték ki, a hagyatéki leltárban az összegzésénél már váltóforintban számoltak. Ez azt jelzi, hogy a fémpénz a készpénz forgalomban megtartotta szerepét, csak hivatalos számítási egységként használták a WW forintot. Néhány esetben a forintértéknél nem tüntették fel az iraton, hogy melyik pénznemben értendőek az értékek - ezeket külön jelezni fogjuk. 69. ScHMALL 101., ill. Madedl János hagyatéki iratai. 70. Pesti Hírlap (1845. július 13.) 71. ScHAMS (1821) adatát idézi BÉLAY (1961) 389. 72. Az 1847-es adatokat SCHMALL (1899) is közli, egykorú forrásként pedig PALUGYAY. 52