Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

73. Mind a városokkal, mind pedig a vármegyékkel történő összehasonlítást PALUGYAY 1847-es adatai alapján végeztük el. 74. Az adat forrása PALUGYAY munkája. Egy öl fa metrikus egységben kifejezve 0.8-1 tonnának felel meg. 75. Vö. BÉLAY (1961) 383. és 386. 76. Krausz János telekhivatali ellenőr halálakor 1839-ben a mintegy 2600 forintos aktívum mellett is 3200 forintnyi deficit maradt. - BFL

IV. 1202. cc. 3300 AN. 77. BÉLAY (1961) 385. Egy Szilézia történetét vizsgáló kutatás szerint ott a tisztviselők keresetének a fizetésnél nagyobb hányadát tette ki a „mellékesek" aránya. 78. A hagyatéki leltárakkal kapcsolatos - óvatosságra intő - módszertani megfontolásokra Id. BÁCSKAI (1988.a) 220-221. 79. Ezek összegét közli: BÁCSKAI (1988.a) 222. 80. Az 173l-es Laffert-féle statútum elrendelte, hogy számadásra kötelezett állásra csak háztulajdonos polgár választható. Ezt a döntést akkor azzal indokolták, hogy így nem kell házbér hozzájárulást fizetni a tisztviselő számára, ugyanakkor az is világos, hogy így az óvadékhoz hasonló garanciát kapott a város a tisztviselő visszaélése esetére. Az 1830-as években az egymással sógori kapcsolatban álló Khor telekbíró és Schrantz adóhivatali ellenőr a belvárosi Magyar utca környékén birtokoltak házat. 81. Pl. a BFL. IV. 1202. cc. 4564 AN. jelzeten. 82. A hagyatéki forrásanyagból gyűjtött adatok értékének (reprezentativitásuk hiányából fakadó) viszonylagosságát mutatja, hogy az egykorú forrás adatai szerint, amely ugyanarra az évre felsorolja a mintegy 4300 helyrajzi számmal ellátott pesti telek és ház tulajdonosát és a pesti tisztviselők lakóhelyeit, a mintámban is szereplő 75 tisztviselő közül összesen 19 lakott saját házában, apjánál vagy feleségénél (az apóstól örökölt házban). - DORFFINGER (1827). Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is volt Pesten házuk, de nem is valószínű, hogy háztulajdonnal rendelkező hivatalnokok házbért inkább fizettek volna másnak. - Az itt látott kép különösen meglepő, ha a megelőző századfordulós állapotokkal hasonlítjuk össze, amikor a legtöbb városi tisztviselő birtokolt házat Pesten. 83. A városban az árvizet követő éveket tekintik a társadalmi rétegek közötti szegregálódás kezdetének. Bácskai (1988.a) 197. 84. BFL. IV. 1202. cc. 4564. AN. 85. Összehasonlításul: Hupf tanácsnok két belvárosi házának telkei ekkoriban négyszögölenként 20 forintot értek. 86. SZÉCHENYI 165. 87. Ennek hagyományára Id. BÁCSKAI (1971) 165. 88. BFL. IV 1202. cc. 2605 AN. 89. A vizsgált korban két részvény vásárlása volt a „divat", amit reprezentatív céllal a társadalmi presztízsre törekvő nemesek és értelmiségiek vásároltak. BÁCSKAI (1988); GYÖMREI (1957) 246. 90. BÁCSKAI (1971) 167. 91. NAGY (1975) 421. Az özvegy az elhunyt tisztviselő évi fizetésének egynegyedét kapta. 92. BFL. IV 1202. cc. 825 AN. 93. VÁRI (1991) 67. 53