Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

Az adatokból kitűnik, hogy egy pesti háztulajdonos fia könnyen eljuthatott az igazgatás csúcsáig is. Erre példa a Morvaországból bevándorolt Tretter János György fia: György, aki a gyakornoki állásból indult a városi igazgatás hierarchiájában. Trettert 1843-ban városbírónak választották meg, majd ugyanabban az évben ő lett a város egyik országgyűlési követe. A kortárs Lukács Móric tehetséges embernek, a városi követek között „a legkiválóbb capacitasnak" tartotta, még német nyelvű költeményeinek irodalmi értékét is dicsérte, Lukácsot pedig hiba lenne a szabad királyi városok vezetői iránti pozitív elfogultsággal vádolni.'* Ide tartozik Tölgyessy János polgármester is, akinek apja: Eichholtz József Vácról vándorolt be és a terézvárosi Király utcában vásárolt házat. Tölgyessy egy városi csizmadia lányát vette el, akivel igen kis összegű hozomány szállt a családra. Szintén háztulajdonos apa fia Steinbach Ferenc ügyvéd, akinek apja Pesten született és négy lakóházat birtokolt (kettőt a Belvárosban, a Gránátos utcában). Steinbach egy Váci utcai háztulajdonos-órásmester lányát vette el és felesége révén az előkelő fekvésű épületet is „megörökölte". Nem esett szó eddig a kereskedőkről, akik szerepét pedig a reformkori városok vezetésének társadalmi gyökerei között kutatva fontosnak szokták tartani. Ekkorra a városi vezetésben stabil, ám mérsékelt jelentőségre tesznek szert a görögkeleti felekezethez tartozó „rácok", akik társadalmi súlya a századfordulóhoz képest a húszas-harmincas évekre kereskedői tevékenységük mérséklődésével párhuzamosan csökkent. Ismeretien mester: Kalmárffy (Kramerlauf) Ignác budai városbíró, 1805. BTM Kiscelli Múzeuma, Itsz.: 14708