Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

készülni - mondotta - nehogy az események menete meglepetésszerűen érje a városvezetést. Előadta, hogy egy sor egyesítési előkészület már megtörtént, és bizonyos területeken már nem is szükségesek újabb szabályozások. A rendészeti és közlekedési területen a budapesti rendőrfőkapitányság hatásköre már 1906 óta fennáll. Politikai szempontból 1922 óta alakult ki Pest környék egysége, niivel a peremövezetnek ugyanolyan választójoga és választási eljárása van, mint a fővárosnak. Érdekes adalékként az 1920-as évek politikai történéseihez elmondotta, hogy már akkor felvetődött a külön Pest kömyéki törvényhatóság létesítésének gondolata, - „...azonban akkor az az aggodalom támadt - ennek annak idején Wolff Károly is kifejezést adott - hogy az akkor még meglehetősen nagy erősségű baloldal nagy tényezője volt Pest kömyékének és attól lehetett tartani, hogy ez a törvényhatóság nem fog helyes irányban működni. Révész Mihály: Ilyen szempontok is voltak? Petrovácz Gyula: Igen, voltak! Révész Mihály: Jó most tudni!" Petrovácz hozzáfűzte, hogy azóta a baloldal várai a Pest kömyéken összeomlottak, mert bár 72 nagy gyár van Budapest környékén, melyek meglehetősen nagy munkástömeget foglalkoztatnak, az ott letelepedett, házzal bíró lakosság nem tekinthető proletárnak, hanem keresztény és nemzeti alapon álló rétegnek. Persze ebben a vonatkozásban nem volt igaza, mint ahogy ő is némileg rezignáltán állapította meg: - „...a környékbeli községekben, ha nem is éppen keresztény nemzeti, de legalább jobboldali többség van..." Hangoztatta, hogy Pest környék és a főváros perifériáinak társadalmi rétegződése szempontjából nincs különbség, mert általában „kisházú" emberek laknak ott. Az FKT 1937 óta kifejtett munJcásságát értékelve, megállapította, hogy 1941-ben már 6 megyei város és 40 község tartozik hatáskörébe. Folyamatban van a Nagy-Budapest egyesítés szempontjait figyelembe vevő építési szabályzatok és rendezési-fejlesztési tervek kidolgozása a mintegy 650 ezemyi lakoságú peremvidékre és agglomerációs övezetre. A közlekedés területén az egységes viteldíjrendszert említette döntő érvként ahhoz a megállapításához, hogy a főváros tömegközlekedése már Nagy-Budapest ezirányú igényeit teljesíti. Megoldandó feladatként említette a közműhálózat bővítését, az útrendszer kiterjesztését, a csatomázás fővárosi területen történő fejlesztését a peremövezeti kiterjesztés előfeltételeként, a Duna-partok fővároson kívüli rendezését, az árvízvédelem és vízrendezés témáját. Kitért az oktatásügy, az egészségügyi ellátottság, az egyházi létesítmények, a peremövezeti közigazgatási alkalmazottak átvételével és a pénzügyek rendezésével kapcsolatos tennivalókra. Felszólalását így zárta: „Azt hiszem, hogy sok víz lefolyik a Dunán, amíg ezek a gondolatok a realizálás útjára kerülnek. De amely pillanatban Budapest székesfőváros ilyen 2 milliós városnak a presztízséhez jut hozzá, akkor ennek a megvalósításnak feltétlenül esedékessé kell válnia. A mai törvénytelen együttélést legalizálni kell. (Úgy van! Úgy van!) Legalizálni kell abban a formában, hogy ez törvényes alapokon, mint Nagy-Budapest tényleg egyesüljön."'" SZENDY KAROLY POLGÁRMESTER MONOGRÁFIÁJA NAGY-BUDAPESTRŐL 1942 nyár elején került ki a nyomdából - a hivatalos célt szolgáló, ezért sajtó vagy más formában a nyilvánossággal nem közölhető megjelöléssel - Szendy Károly majdnem 300 oldalas terjedelmű munkája: Tanulmány Nagy-Budapestről címmel.^' A kötet szerzői a legfrissebb statisztikák felvonultatásával és a századfordulóig visszamenően összeállított bibliográfiában szereplő legfontosabb művekből és az európai városfejlődés vizsgálatából adódó felismerések és javaslatok figyelembevételével minden vonatkozására kiterjedően vizsgálták a témakört. A történelem menete azonban teljesen másképpen alakult, mint ahogy a kötet szerzői feltételezték, s javaslataikból szinte semmi sem valósult meg. A mű forrásként értékelhető, jól használható adatbázist nyújt és helyzetképet ad a főváros és agglomerációs övezete 1942. évi állapotairól. Értékelhető a nemzetközi kitekintés is. Szendy polgármester az egyesítés időszerűségének témáját taglalva idézi 299