Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

A főváros tizedik közigazgatási kerületének elöljárósága, 1878. Fotó, BTM Kiscelli Múzeuma, Itsz.: 9260. A Nagy-Budapest politikai célkitűzésnek azonban volt még egy másik politikai-gazdasági és presztízs emeltyűje is. A magyar uralkodó körök részéről éppen a századforduló körül nyilvánult meg mind erősebb formában az a politikai igény, hogy a kettős pólusú Osztrák-Magyar Monarchia osztrák fővárosa, az európai jelentőségű Bécs mellé mielőbb felfejlesszék a másik ország politikai központját, a magyar fővárost: Budapestet. Ezen törekvések jegyében születtek meg a magyar iparpártoló törvények és folyt a kiegyezés óta töretlenül az erőltetett ütemű Budapest-fejlesztés, amely a politikai eszközökkel is siettetett közművesítést is magában foglalta. Ez a törekvés ugyancsak hozzájárult ahhoz a monumentális méretű ipari-pénzügyi-gazdasági centralizáció létre­jöttéhez az ország fővárosa és kömyéke keretében, amely az egész Magyarország arányos fej­lődése szempontjából sem indokolt, sem célszerű nem voU. A főváros magasabb fejlettségi szintje az országnak mintegy részleges kettészakadásához, az elmérgesedő város-falu ellentét, vagy a Budapest-vidék ellenségeskedés kialakulásához vezetett. Budapest az erőltetett ütemű fejlesztés következtében az első világháború kezdetére az európai nagyvárosok körében igen előkelő helyre került. Az induláskor fennálló hátrányokból sokat beho­zott, azonban a magyar liberális-polgári csoportok erőtlennek bizonyultak a saját politikai vonal érvényesítésére s közéleti szereplésüket a kényszerű kompromisszumok sorozata jellemezte. így az oly sok indokkal alátámasztott Nagy-Budapest tervet sem sikerült megvalósítani a dualizmus fennállásának időszakában. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom