Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

A PEREMÖVEZET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VISZONYAI A SZÁZADFORDULÓN Az 1873. évi egyesítést követően - amerikai méretű rohamos fejlődés következtében - a fővárosnak nemcsak határai tágultak ki, hanem egyre erősebb hatást gyakorolt a a peremvidékén, jórészt a XIX. század harmincas éveiben kialakult kisebb települések életére. Budapest gazdaságikulturális hatósugara a centrumtól ekkor már 40-50 km-re terjedt ki. A fővárossal együtt fejlődő szűkebb övezet pedig 15-20 km-es kiterjedésű volt. Ebbe a körbe a századfordulón 25 település tartozott. Az 1950-es összevonáskor 7 megyei város és 16 község került egyesítésre a fővárossal, Budakeszi és Vecsés megmaradt Pest megye keretében. A korabeli statisztikai adatok e két községet is magukba foglalják, de miután összlakosságuk alig több mint tízezer főt tett ki, számottevő gazdasági erejük nem volt, a teljes képet lényegesen nem befolyásolhatták.'" Pest észak felőli határán, a Duna mentén az egyik legrégebbi és legnagyobb lélekszámú megyei város, Újpest terül el. A kezdetek 183l-re vezethetők vissza, amikor gróf Károlyi István szőlőműveléshez értő polgároknak 400 négyszögölenként évi 3 forint 15 krajcárért bérbe adta a Káposztásmegyer pusztán fekvő szőlőtermelésre alkalmas ingatlanait. Az új telepesek még ez évben Újmegyer néven alakítottak hegyközséget. Sörfőzde is létesült, sőt zsidó kereskedők és iparosok is jöttek, akiknek Pesten való letelepedése elé ekkor még akadályok gördültek. Az 1838. évi pesti árvíz pusztításai nyomán a hajléktalanná váltak közül sokan települtek ide, miután a Károlyi-uradalom 300 négyszögöles parcellákat bocsátott rendelkezésre örökáron vagy évi bérleti díj fizetése ellenében. Az Újpest nevet elnyert település, 1840-től önálló községgé alakult, amely azáltal, hogy bőrös és asztalos kézművesek is nagy számban betelepültek, már a kezdetektől kisvárosias jelleget öltött. A kis- és kézművesiparosok mellett segédek, napszámosok, kereskedőkvásározók és szekerezők lakták. Újpest s vele kapcsolatban Rákospalota és Pestújhely, továbbá Káposztásmegyer fejlődésének nagy lendületet adott az 1846-ban kiépült Pest-Vác vasútvonal, az 1866-ban a Váci úton Újpest határáig közlekedő lóvasút, az 1871-ben létesített Újpest - Árpád út - Rákospalota lóvasút, amely 1894-ben Budapestvidéki Vasút Rt. néven folytatta működését. 1900-ban e lóvasutat villamosították és megépült a Külső Váci úti vonal is. A közlekedés nemcsak a személyforgalmat szolgálta, hanem a Pest városából kiszorult, vagy itt alapított újpesti, rákospalotai és Külső Váci úti gyárak részére az áruszállítás gondjait is megoldotta." A század végére már egy sor üzem szimbolizálta a gazdasági fejlődés eredményességét. Működött az 1889-es alapítású Mauthner-féle bőrgyár, a Keleti-Murányi vegyészeti gyár s az újpesti hajóépítés, mely az 1860-as években a Pest határán fekvő újpesti téli kikötő öblében vette kezdetét, korszerű vashajóival országos jelentőséget szerzett. A századfordulóra az itteni hajógyártó üzemek az óbudai Duna Gőzhajózási Társaság hajógyárával azonos nagyságrendű Danubius Hajó- és Vagongyár Rt.-ba integrálódtak. Munkáslétszáma meghaladta a 2000 főt és jelentős aldunai és oroszországi exporttevékenységet fejtett ki.^° 1900-ban létrejött az Egyesült Izzólámpa Rt. elődje, 1905-ben saját villamos erőmű (Phőbus) és 1910-ben saját vízmű (Ister) létesült külföldi tőke bevonásával. Káposztásmegyeren a főváros vízművei 60 kutat, szivattyúházakat létesítettek. 1907-ben az 53 ezer lakosú nagyközség rendezett tanácsú várossá alakult. Újpest ipari fejlődése az első világháború végéig töretlen. 1912-ben a korabeli Európa egyik legnagyobb vegyipari vállalata a Chinoin, 1918-ban a bányagépgyár kezdte meg működését. Rákospalota fejlődésének első okleveles emléke a XIII. századból ismert. A földművelésből élő községben az 1860-as években kezdődött a szőlőművelés és a kertészet, melyek termékeit a pesti piacokon értékesíthették. A század 70-es éveitől a lóvasúti közlekedés kiépítésével olajgyár, ponyvagyár, téglagyár, majd az istvántelki MÁV főműhely létesült. Mind jelentősebb a kisipar, majd feltűntek a textilgyárak is. 1910-ben a lakosság száma elérte a 25 ezret. Pestújhely önálló községi rangját és nevét 1909-ben nyerte el Gyors fejlődését az Erzsébet királyné útja 1905-ben történő 274