Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

1941-ben az ötödik fővárosa Európának, amelyet méreteiben csak London, Párizs, Berlin és Moszkva múlt felül/ Az 1950. évi egyesítéskor Nagy-Budapest már egyetlen településföldrajzi egységet képezett, amely több, különböző közigazgatású egységben lévő településcsoport összeépüléséből alakult ki. Az egyesítés a szervezetileg osztott települést egy igazgatási egységbe foglalta. 1950-ben arról hoztak döntést, amit az élet akkor már mintegy félszázada létrehozott és a korábbi időszakok és hatalmi rendszerek kormányai vagy nem akartak, vagy nem tudtak megvalósítani. A kortársak, a döntést előkészítők és végrehajtók tisztában voltak az 1872 óta végrehajtott második főváros-egyesítés jelentőségével. Az egyesítési törvény a korszak politikai frazeológiáját tükröző indoklása szerint: „Budapest főváros környékén fekvő városoknak és községeknek a fővárossal történő egyesítése régi, több évtizedes múlttal bíró törekvés. E törekvés lényegében Pest, Buda és Óbuda városok egyesítésekor (1873) nyomban jelentkezett, nyilvánvalóan azért, mert a megállapított határ már akkor sem felelt meg a viszonyok követelményeinek. A főváros kömyékén fekvő városok és községek ter/szerűt\en fejlődése, további új telepek rendszertelen keletkezése folytán a fővárossal történő egyesítésre irányuló törekvés évről-évre fokozott mértékben jelentkezett. Az egyesítést azonban a kapitalista rendszer osztályszempontjai megakadályozták. A törvényjavaslat a törekvés reális céljait és gyakorlati szükségességét mérlegelve Budapest főváros területét akként állapítja meg, hogy a kömyező 7 megyei várost és 16 nagyközséget a fővárossal egyesíti."* Pongrácz Kálmán, Budapest első munkás polgármesterének véleményét 1949 nyarán tartott jó részben demagóg hangvételű - polgármesteri székfoglalója a következőkben összegezte: „Pártunk célul tűzte ki, hogy 1950. január 1-jére megvalósítja a Pest kömyéki dolgozók százezreinek régi vágyát, Nagy-Budapestet. A régi városvezetők fél évszázadon keresztül fecsegtek és vitatkoztak azon, hogyan lehet elodázni az élet által felvetett kérdést, Nagy-Budapest megvalósítását. Fél évszázadon keresztül nem mertek és nem tudtak a problémához hozzányúlni, ...mert féltek a magyar munkásosztály hatalmas seregének a nagybudapesti munkásságnak összeolvadásától... a magam részéről örülök, hogy ebbe a munkába bekapcsolódhatom, mert hiszen, mint elővárosban lakó ember, magam is napról-napra érzem a széttagoltság hatásait. Bizonyos, hogy Nagy-Budapest megteremtése könnyebbséget fog jelenteni... a dolgozók százezreinek. A főváros hatalmas ereje, képzett szakembereinek ezrei, kialakult közigazgatási gyakorlata feltétlenül éreztetni fogja hatását és fel fogja emelni a Pest kömyéki dolgozók mindennapi életét."' Nagy-Budapest megszületését az ekkor már 76 éves Harrer Ferenc, aki még a nagy városfejlesztő, Bárczy István polgármester felkérése alapján 1906-ban tanulmányt készített az ügyről s azóta is fáradhatatlanul harcolt az újabb városegyesítésért, így méltatta és köszöntötte: „Meghatottság fog el a sors kegyétől, amely megadta, hogy Nagy-Budapest megvalósításánál, melynek eszmei alapját közel félszázaddal ezelőtt készült hivatalos tanulmányban lefektettem és amelynek minden előrevivő mozzanatában közreműködtem - a törvényhozásban felszólalhattam, azt megszavazhattam, s most itt az első képviselőtestületi ülésen felszólalhatok. Mi idézte elő Nagy-Budapest problémáját? Az, hogy bár mind a saját népesség-szaporulata, mind a bevándorlók számára bőven volt hely a letelepedésre, mégis Budapest peremén városias települések keletkeztek. E jelenség okai voltak a környéken az olcsóbb telek, a primitív építkezés lehetősége, a helyiérdekű vasutak telekspekulációs telepítési politikája, a fővárosban a telekspekuláció által irányított lakbérpolitika." Miben áll Nagy-Budapest problémája? „A főváros és környéke összefonódásából folyó nemleges és igenleges feladatoknak közigazgatási úton ésszerű megoldásában... igenleges feladat, az együttélés kedvező feltételeinek megteremtése. ...A nagyváros és környéke összefonódásának problémája akkor van megoldva, amikor a nagyvárossá fejlődött város egész vonzási területe minden vonatkozásban, egységes elgondolásban közigazgatási irányítás alá kerül. ...Ezt a Nagy270