Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

A következő nagyobb kategória, - a szépirodalmi műveké - két csoportot foglal magába. Az egyiket a klasszikusok alkotják, akik hozzátartoztak a kor alapműveltségéhez: Horatius, Vergilius, Ovidius. A másik csoportban, a kortárs szerzők között a németek dominálnak: itt találjuk Goethe Wertheijét, Wielandnak, a XVIII. századi rokokó költőnek idealista államregényét {Der Goldene Spiegel /Az aranytükör/), Gellert tanmeséit, német költők tízkötetes kiadását; a korszak népszerű szerzőjének, Blumauernek Aeneis-átdolgozását (a listán Travestierter Blumauer néven szerepel), egy Voltaire Candide-iihoz hasonló filozófiai pikareszket (Faustin, oder das philosophische Jahrhundert /Faustin, avagy a filozofikus évszázad/) stb. Ez a németes irodalmi műveltség azonban korántsem csak a német származású városi polgárság sajátja; a korszakban a magyar nemesi könyvtárak állományának szépirodalmi anyagára is ugyanez a német dominancia a jellemző,'^ noha azok esetében a tulajdonosok gondot fordítanak a magyar kortárs irodalom legjobbjainak beszerzésére is, ill. több idegen nyelven olvasnak, így más nemzetek (angol, olasz stb.) irodalma is képviselve van. A világképnek, amelyet a könyvtár tükröz, személyes oldala Pisztory vallásossága, amely könyvei tanúsága szerint személyiségének egyik meghatározó vonása volt: a második legnagyobb kategória ugyanis a vallásos műveké. Méginkább konzisztensnek tűnik ez a világkép, ha ezeket a műveket a könyvtárban meglevő bölcseleti és etikai művekkel összefüggésben vesszük szemügyre. Olyan ember belső világa rajzolódik ki előttünk, aki hitében a maga saját útját járta, s aki számára az Istenhez vezető út keresése belső, személyes ügy volt, élete egyik fontos kérdése. A XVIII. század korszellemének a felvilágosodás csak az egyik oldala; ugyanez az éra a miszticizmusra hajló, befelé forduló vallásosság utolsó nagy korszaka is. egyben: a kontinensen a kései pietizmusé, Angliában a metodizmusé. Ezek az irányzatok mind az istenkeresés egyéni útját, a vallásos elmélyülést hangsúlyozták - s ez a szellemiség lényegénél fogva összekapcsolhatott olyan felekezeteket, amelyek korábban egymással kibékíthetetlenek lettek volna. Pisztory könyvei arról tanúskodnak, hogy ő is az üdvözüléshez vezető saját utat választotta. Lényeges volt számára az imádkozás és annak módja (egyik könyvének címe Neue Art zu beten), s igen fontosnak tartotta a Bibliában való elmélyülést. Öt különböző bibliát találunk könyvtárában, latinul és németül írottakat; az egyik közülük Luther bibliafordítása (holott Pisztory, mint a pest-budai német polgárok közül szinte mindenki, katolikus vallású volt.) Mindebből arra lehet következtetni, hogy - vallásosságának bensőséges természetéből adódóan - a felekezeti elkötelezettséget nem tartotta elsőrendű fontosságúnak, elfogulatlanul fordult bármely forráshoz, amelyből a maga számára útmutatást meríthetett. A XVIII. század végén a vallási türelem amúgy is egyre inkább általánossá válik; II. József türelmi rendelete, a militáns jezsuita rend feloszlatása is ennek a tendenciának a jele (sokkal inkább, mint kiváltó oka). Az egyes ember ezt a légkört saját élményein át érzékelhette; Pisztory esetében a toleráns, nyitott szellemű piarista gimnáziumban eltöltött évei minden bizonnyal kihatottak későbbi gondolkodására, amit olvasmányai azután tovább erősítettek. Ismerte pl. Moses Mendelsohnnak, a felvilágosodás széles körökben olvasott német-zsidó filozófusának az írásait, aki saját és hitsorsosai helyzetén keresztül élesen érzékelte a vallási diszkrimináció problémáit, s aki a felekezetek és vallások megbékélésének gondolatát több műve fontos elemévé tette.'* Másféle értelemben hidalta át a különböző vallások közötti látszólagos szakadékot a könyvlista egy másik szerzője, Eckartshausen (több munkája szerepel a hagyatékban). Az 6 irodalmi és filozófiai munkássága több vallás misztikus tradícióit kapcsolja össze; a pietizmus, a teozófia és a kabbala hagyományai egyaránt hatással voltak rá.'^ Pisztory filozófiai érdeklődése is tükrözi vallásos szemléletét. Nem annyira elvont filozófiai problémák, mint inkább erkölcsi kérdések és az emberi lélek titkai foglalkoztatják. Erre utal több könyvcím (Anleitung zur Sitten-Lehre /Bevezetés az erkölcstanba/), Philosophia Morális seu Ettica, és bizonyos értelemben ide köthetp a már említett Eckartshausen egy műve, a Türelem és felebaráti szeretet (Duldung und Menschenliebe). Mendelssohn írásainak abban a 19