Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

A pesti piarista gimnázium a jezsuitáknál sokkal modernebb és sok szempontból gyakorlatiasabb oktatást honosított meg. Fontos volt a számtan és az alapvető jogi ismeretek tanítása; nagy súlyt fektettek a természettudományokra is. A piarista tanárok közül jó néhányan tanultak külföldi egyetemeken, és működtek tudósként nyugat-európai nagyvárosokban és felvilágosult szellemű királyi udvarokban; ezáltal itthon egyaránt terjesztették a modem természettudományos eredményeket és a felvilágosodás eszméit. A filozófiai tanfolyamon, mely 1743-tól működött, Leibnitz és Christian Wolff eszméit s a newtoni fizikát oktatták.'^ A felvilágosodás gondolatköréből egyenesen következett a polgári átalakulás igenlése; volt olyan jeles piarista professzor (Koppi Károly), aki nyíltan üdvözölte a francia forradalmat. A rend oktatási koncepciójába beletartozott - jelentős részben a magyarországi - földrajz és történelem megismertetése is. A piaristák tudatosan törekedtek arra, hogy a különféle tantárgyak, tudományok egyre nagyobb részét magyarul adják elő, amivel a magyar tudományos nyelv megalapozásában vállaltak fontos szerepet, és vonzóbbá tették ezeket a stúdiumokat a magyar anyanyelvű diákság számára. így a piarista gimnázium kétségkívül az a közeg volt, ahol a diákokban, függetlenül származásuktól ás anyanyelvüktől, kialakulhatott a Magyarországhoz tartozás, a magyar történelmi-kulturális hagyományokhoz való kötődés tudata. Ez az iskola tehát a nem magyar anyanyelvű diákok, így a nagyrészt németül beszélő polgárság fiai számára is az asszimiláció fontos színtere volt, akkor is, ha műveltségüket - amint az Pisztory könytárán látszik - még túlnyomórészt a német kultúrkör határozta meg. Pisztory könyveinek sorában is egyértelmű a német nyelv dominanciája (nyolcvanegy mű). Viszonylag nagy arányban vannak jelen a latin nyelvű munkák (36), és rábukkanhatunk két magyar nyelvű könyvre is, (az egyik Bessenyei György A filozófus c. műve, a másik a címe alapján - Arany Gondolatok - alighanem valamiféle aforizmagyűjtemény.) Az utóbbi két kategóriát érdemes akár együtt is szemügyre venni, ugyanis a két magyar címnél több utal Pisztory magyar szerzők iránti érdeklődésére: a latin nyelvű munkák egy része is magyarországi írótól származik. A latin művek többsége egyébként vagy klasszikus latin szépirodalom, vagy jogi munka, vagy vallásos tárgyú írás. A német könyvek jelentős hányadát nem a Habsburg Birodalomban, hanem valamelyik német államban adták ki.- ez utal a Pisztoryt ért szellemi hatások forrásvidékére. Egy Európa szellemi közegébe Magyarországnál szervesebben betagozódó, sőt a XVIII. század végén épp annak egyik mértékadó tényezőjévé váló kultúrkör az, ahonnan ez a pesti polgár műveltségének nagy részét merítette. Ez azt is jelenti, hogy az onnan származó könyvek által viszonylag hamar és közvetlen módon tudott megismerkedni az aktuális európai szellemi áramlatokkal. Érdekes az egyes témák, illetve műfajok aránya a könyvtár egészén belül. Szám szerint messze kiemelkedik négy terület: a szépirodalom, a vallásos művek, a jog és a politikai irodalom. A jogi munkák nagy száma nem meglepő; Pisztory a pesti városigazgatás egyik tekintélyes tagja, akinek nyilván hivatása betöltéséhez volt szüksége ez ismeretekre. A relatíve nagy számú jogi szakkönyv (és azok jellege) alapján feltételezhető, hogy Pisztory az egyetemen, vagy legalábbis valamelyik akadémián hallgatott jogot. Felkészühsége mindenesetre jó bizonysága a korabeli városigazgatás szakszerűsödésének, és az ő esetében nem is pusztán jogi szakértelemre, hanem ennél sokoldalúbb hozzáértésre következtethetünk. A más témájú könyvek között szerepel egy kétkötetes, városgazdasággal foglalkozó munka (Busch: Stadt Wirtschaft); egy másik címből (Architectura Civilis) az derül ki, hogy Pisztory a polgári építészet iránt is érdeklődött. Ez utóbbi egyébként a korszakban nem is számít kivételesnek, mivel egyre több iskola tananyagában szerepel az építészet vagy az építészeti alapismeretek mint tantárgy.'" Amellett, hogy a tudatos várostervezés igénye ekkor már egész Európára jellemző, Magyarországon az építészet iránti megnövekedett érdeklődés nyilván összefüggésben állt a török uralom után újjáépülő ország igényeivel is. A XVIII. század során mindenütt megélénkül az építőtevékenység, s ez kiváltképp igaz az olyan dinamikusan fejlődő városokra, mint például Pest. 18