Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

és a környékből már a kora délutáni órákban a kijelölt játszóterekre vonultak, míg a középiskolák a Magyar Atlétikai Club telepét szállták meg. A vörös vadászezred zene­kara felváltva a Marseillaise-t és az Internacionálét játszotta. A sziget más helyén a népet harminchatodik Rácz Laci zenekara szórakoztatta. A szünet nélkül folyó mulatságok és a zene mellett a hangulat felejthetetlen emléket hagyott a résztvevőkben. Az iskolás gyerekek alkalmi kórusai kispajtásaik részére rögtönöztek műsort. Testületileg vonultak ki a gyárak, üzemek és a főváros minden jelentősebb intézménye, a postásoktól a szakszervezetek küldöttségéig. A tömeg szűnni nem akaró éljenzés közepette Preusz Mór, Dienes László és Vincze Sándor budapesti népbiztosok tartották meg viharos lekesedést felidéző szónoklataikat, míg a sportpályákon ifjúsági versenyeken mérték össze erejüket a fiatal csapatok és versenyzők. 38 Munkaszüneti napokon a főváros lakosai, a gyerekek pedig a hétköznapokon is özönlöttek a szigetre, ahol egyre több meglepetés várt rájuk. Az ellenforradalmi Magyarország krónikásai utólag mindent elkövettek e ragyogóan szép napok emlékének bemocskolására. 1919. május elsejével kapcsolatban például könyveikben leírták: „A trónra emelt nép... leszaggatta a virágo­kat, letördelte a gallyakat... a hídfőnél elszedett virágokat és gallyat negyven kocside­rékkal vitték a szemétdombra." 39 Mi azonban inkább hiszünk Krúdy Gyulának, aki szakavatott tollával elfogulatlanul és élethűen írta le a budapesti proletárgyerekek tiszta önfeledt boldogságát a mesék tündérszigetén. 40 A Népjóléti Bizottság, amikor a szigetet a Központi Munkás és Katonatanács kezelésébe adta, fenntartotta magának a jogot, hogy oda egy strandfürdőt építsen. A fürdő elkészült és rövid időn belül 238 733 K felesleget tudott felmutatni; mert nem voltak igazgatósági részvényes tagok, akik ezt az egynegyed millió K-át elherdálják. 41 De számos egyéb körülmény, eredmény és adat emelkedik ki a tanácskormányzat ésszerű szigeti kormányzatának vonatkozásában. A lóvasút akkorra már sok tekintetben elavult, és a korhadó, hiányos síntalpak, a vágánykoronák kopása folytán életveszélyessé vált. Vonala az idillikus nyugati parton, megejtően bájos környezetben haladt észak-déli irányban. Pontos felezésénél kitérőállomás volt. Ezt kedvelték legjobban a gyerekek, mert a két lófogatú kocsi itt találkozott. Korábban a lóvasúti üzem biztosítására csak toldoző-folto­zó intézkedések történtek. A munkáshatalom 630 folyóméter vadonatúj vágányzatot építtetett meg. Ezen felül a további 1260 méteres vonalszakaszt korszerűsítették, a váltókat kicserélték. Ezekre a munkákra többet áldoztak, mint amennyi három teljes évi lóvasúti bevétel volt. Ugyancsak rendezte? az ásványvízüzem helyzetét. Ezt a szigeti létesítményt a bérlők úgy működtették, hogy annak csatornavezetékeiről nem gondos­kodtak. Itt is az elérendő minél nagyobb profit lelkesítette a bérlőt, akinek korántsem fűződött érdeke az üzem állagának megőrzéséhez. Az ásványvízüzem elavult és eldugult csatornáit ugyancsak a tanácshatalom fővárosi szervei javították ki, természetesen az üzem palackozó és egyéb gépi berendezésének kijavítása is megtörtént. Általában generáljavításokat hajtottak végre a szigeti létesítményekben. Az alkalmazottak részére beszerzési üzemet létesítettek. A Magyarországi Tanácsköztársaság gazdasági politikájával mindenekelőtt a legki­áltóbb igazságtalanságok megszüntetésére, a legfőbb ellentmondások felszámolására törekedett. 42 A bankokat és a gyárakat szocializálták mindenekelőtt. A nagy feladatok és gondok közepette a szigeten magát szociáldemokratának valló Kallós István igazgató 9 Tanulmányok XXIV. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom