Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

gátlás nélkül menthette a részvénytársaság érdekeit, hogy ezzel aztán a későbbi időkre magának érdemeket szerezzen.

43 A Kallós mesterkedései nyomán elszabotált tanácskormányzati kezdeményezések és szociális jellegű törekvések közül meg kell említenünk, hogy a Felsőmargitszigeten szanatóriumkórház létesült volna, ha az ügyvezető igazgató ellene nem szegül. A Szociális Termelés Népbiztossága az Ásványvízüzemet külön szocializálni kivánta, és ott egyben alkoholpótló italok gyártását tervezte. Sőt már gyártott is ásványvízzel kevert málnaszörpöt.

44 A helyén hagyott Kallós igazgató azonban mindent megakadályozott, még az olyan intézkedéseket is, mint a szigeti mosodának a lipótvárosival történő egyesített szocializálását. A proletárdiktatúra alatt a Margitsziget felszereléséből és berendezéséből semmi el nem veszett. Ezt a tényt Kallós István az ellenforradalom felülkerekedésével úgy állította be, mintha ezzel kapcsolatban veszélyes harcok sorozatát kellett volna megvívnia a kommunistákkal. A Margitsziget Rt. története az 1919-1926. években A Tanácsköztársaság külföldi intervencióval - román megszállás stb. - történő megdöntése után, 1919. szeptember 12-én, a Minisztertanács kimondta, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fenntartásával, a főváros közigazgatásának rendezésével kapcsolatban, a Margitszigetről a törvényhozás fog véglegesen dönteni. így visszaállt az 1919. január 29. előtti status quo. A Közmunkatanács elnöki székébe visszaültették a félretett Polónyi Gézát. A Szent Margit-sziget igazgatósági tagságáról - miniszterré történt kinevezése folytán - lemondott Heinrich Ferencet újból visszahívták. Az új vezetőségnek minden gondja oda irányult, hogy pozícióját erősítgesse. Ennek egyik gyakorlati előfeltételét abban látta, hogy az adminisztrációt kézben tartó és a részvénytársaság ügyeit első kézből ismerő Kallós Istvánt teljes bizalmukba fogadva ügyvezető igazgatói hivatalában megerősítse. A tisztviselői fizetéseket 40-50%-kal emelték fel. A beléptidíjakat szedő hídvámoló személyzet családi pótlék kiutalására irányuló „esedezései"-t azonban nem tartották teljesíthetőnek. A hídvám visszaállítását követően mindent elkövettek, hogy a munkáshatalomnak még a nyomait is eltüntessék. Egyidejűleg igyekeztek az eseményeket úgy megnyergelni, hogy a legkülönbözőbb eredményeket kicsikarhassák. így mindenekelőtt a bérleti díj mérséklésére törekedtek, hivatkozva a Tanácsköztársaság ideje alatt elmaradt üzleti haszonra. A bérleti szerződés revíziójáról Kallós szinte önállóan tárgyalt Krammer Kászonyi Károllyal, akit a Közmunkatanács az elhalt Garancsy helyére delegált.

45 A strandfürdő építésével kapcsolatban Kallós nem győzte eléggé mosni a kezeit, egyre hangoztatva, hogy ő arról hivatalosan nem bírt soha tudomással; őt senki nem tájékoztatta, sőt „ha valahol előfordulna is erre vonatkozó adat, az tévedés" lehetne.

46 A szigeten elrendelt szükségmunkálatokat az egyre katasztrofálisabb arányokat öltő munkanélküliség követelte meg. Az igazgatóságot kellemetlenül érintette az azzal kapcsolatos 120150 ezer K-át kitevő kiadás; jóllehet ez az összeg a beruházások alig másfél százalékát tette ki. Minden áron szabadulni szerettek volna tőle. Az erdélyi menekülteken úgy segítettek - a maguk receptje szerint - hogy a szállodát nagylelkűen „átengedték" 130