Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

sejttette Kallós vesztét, akire végül „minden kétséget kizáróan" sikerült rábizonyítani, hogy hajdani iskolatársa volt Pogány József népbiztosnak.

51 Molitórisz szorgalmazására a Közmunkatanács felszólította a Margitsziget Rt.-ot, hogy teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségét. A szigeti urak azt vetették ellen, miszerint a Közmunkatanács úgy tesz, mintha megfeledkezne a világháborúról, a forradalmakról, a román megszállásról, amiért mind nem a részvénytársaság a felelős. Végeztesse előbb el a tanács a feltöltési és partvédelmi munkákat - amikre kötelezte magát ők majd csak azután készítenek megfelelő terveket. Az igazgatóság nem vette még akkor észre a feje felett tornyosuló viharfelhőket. A baj árvízzel köszöntött 1920-ban a szigetre. Másfajta árral fenyegetett az infláció. A kilátások a lehető legrosszabbak voltak. A Tanácsköztársaság által kezdeményezett és akkorra felépített strand üzembehelyezése tárgyában a Margitsziget Rt. a Közmunkatanáccsal és a Népegészségügyi Minisztériummal a szükséges tárgyalásokat lefolytatta. De a megfelelő folyamkotrási és egyéb intézkedések elsikkasztásával nyitotta meg a strandot. Mulasztása halálos áldozatot is követelt.

52 A kínos ügyet úgy simították el, mintha a mulasztásokat ínég a tanácskormány alatti adminisztráció követte volna el. Mindössze annnyi haladást tudtak felmutatni, hogy a szigetre motorcsónak-járatokat állítottak be és kezdeményezték, hogy a Nagyszállóba a szigeti forrásvizet bevezessék.

53 Május 5-én Kallós helyett Tárnoky Miklós lett az ügyvezető igazgató, aki később megkapta a vezérigazgatói címet. Feltűnik az igazgatóságban Perényi Zsigmond nyugalmazott miniszter, Temple Rezső államtitkár és még néhányan újak. Az 1920. évi mérlegben 3,1 milliós bevétellel szemben 4,5 millió K-ás kiadás áll. A levéltári anyagból feltárt titkos bejegyzések és ceruzajavítások alapján megállapítható, hogy a mérleg hídvám-adatait manipulálták. Mivel a szigeti belépő állandóan drágult, és így a jövedelem magas volt, azt 40%-kal önkényesen csökkentve a mérleget meghamisították, akárcsak a hadikölcsönkötvények beállításával. A sziget bérleti díját sikerült még mindig az 1913. évi 250 000 K-ás szinten tartani. Gélül tűzték ki a sziget luxus hellyé való kiépítését, bízva abban, hogy az úri közönség így rájön, miszerint felesleges a pénzét külföldre vinnie. Elhatározták, hogy az ásványvízüzem termelését az addigi 700 ezer palackról másfél millióra növelik. Dr. Dombora Árpád 1921 májusában különös bejelentést tett, miszerint „már nemcsak a saját fehérneműnket, hanem idegen tömegek mosását is vállalhatjuk" modotta.

54 Az úri közönség teherbíró képességére valóban jól spekuláltak, mert bár az árakat szüntelenül emelték, a szigetlátogatók azt meg sem érezték. Az ellenforradalom szociális gondoskodásának iskolapéldáját is a Margitszigeten állították fel: Magyarország összes köztisztviselőjének felkarolására egy ingyenszobát, gyógykezeléssel ajánlottak fel; a fürdőjegyet azonban már csupán húszszázalékos kedvezménnyel bocsátották a beutalt rendelkezésére. Ugyanakkor az ellenforradalmár Wild József szolgálaton kívüli vezérkari százados, nemzetgyűlési képviselőt vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Jacobi Ágost szolgálaton kívüli utászkapitányt pedig kertészeti felügyelőként alkalmazták. Fogadkozásaik ellenére a szigetet elhanyagolták, s egy nagyobb leltárhiány is kipattant a sajtó révén. Az új vezérigazgató felháborodásában a következőképpen fakadt ki: „a részvénytársaságnak nem lehet feladata, hogy azt a leltárt, amit hatvan esztendő múlva kell majd viszaadnia, kínos pontossággal fenntartsa". A mosakodásra egyébként minden okot megadtak, ha károkat kellett elszámolni. A proletárdiktatúra már messze volt, így 132