Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172
még az egyházat is célba vették. Erre az adott impulzust, hogy a Katolikus Szövetség egyik zarándoklatánál „az ültetvények és gyepek a legnagyobb fokon rongálódtak". Visszás volt viszont, hogy amikor a „szent" királylány tiszteletére rendezendő további zarándoklatok megtartása elől egyszer s mindenkorra mereven elzárkóztak, Szent Margit nevét változatlanul cégérül hagyták meg maguknak. 55 A mérlegegyenlegeket tovább manipulálva szépíteni kezdték. Vesztükre, mert jött a vagyonváltságadó. Ezen aztán akként segítettek, hogy a haszonból, különböző .pótberuházások címén 362 000 K-át levontak. Közben a részvényesek azon törték a fejüket, hogy miként lehetne a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál letétbe helyezett alapító részvényesi igazolványokhoz hozzájutni, s az azokban biztosított jogokat érvényesíteni. 56 1921-ben a mérlegben sikerült félmillió K nyereségét kimutatni. A híd forgalma 1003 061 főre emelkedett. Emellett 88 939 jármű is behajtott a szigetre. Az ásványvízüzem termelése 1046 000 palalckra növekedett. 1921. augusztus 5-én nyílt meg 8,2 millió K költséggel végleges formájában a Palatínus Strandfürdő. A 27319 látogató 827000 K váratlan jövedelmet biztosított. 57 1922-ben 3,5 millió K-ás költséggel a víztorony aljában új tejcsarnokot építettek. Bérlője a Budapesti Központi Tejcsarnok Rt. volt. Június 24-én megnyílt a szigeti MAC-mozi. Az igazgatóság megkapta a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) rendezésében a Sziget északi csúcsánál megtartott galamblövészversenyek jövedelmének 6%-át is. A strandfürdő felügyeletére Osztián Olivér századost szemelték ki. Az ásványvízüzemhez gróf Batthyány Erzsébet nevét szerezték meg. Az ásványvíztermelés ettől függetlenül szökött fel novemberig 1730 844 palackra. 1922 végén komoly nézeteltérések osztották a szigeti igazgatóságot két táborra. Arról volt szó, hogy követeljék-e az 1912. decemberi alapszerződés revízióját. A változott viszonyok közepette elkerülhetetlenné vált a régi bérleti szerződés módosítása. Az új szerződés a következőképpen rendelkezett. A fővárosi pénzalap a még 1912-ben megállapított hatvan esztendőre - tehát 1972-ig - bérbeadja a telekkönyvi tulajdonát képező szigetet valamennyi tartozékával együtt a részvénytársaságnak. Amennyiben időközben villamosvasutat létesítenek a szigeten, a Társaság azt tűrni köteles, és a megfelelő hat méter szélességű területsávot minden ellenszolgáltatás nélkül tartozik átengedni. A vasúti bérletekből nem részesedik és a lóvasút megszűntetése miatt kárigényt nem támaszthat. A sziget nyugati részén megfelelő kocsiutat és a pesti parton is egy keskenyebb utat a saját költségén létesít. Az újonnan feltöltött területet 1926-ig parkosítja. A részletesen körülírt bruttó bevételek után fizeti a mindenkori évi bért, éspedig 8,5%-ot, de legalább 400 000 K-át. A Társaság csakis a Tanács előzetes engedélye alapján létesíthetett albérletet. A szigetet köteles a világhírű - hasonló rendeltetésű - közkertek, gyógyfürdők, üdülő- és szórakozóhelyek színvonalára emelni s az üzemet az egész évre kiterjesztem. Az eddigi befektetéseken túl még további, legalább 135 ezer köbméter új építményt - az összes tartozékaival együtt - 1925-től 1934-ig előállítani. Ha közbejött akadályok folytán erre addig 500 millió magyar K sem elegendő, akkor annyi épületköbméter létesítendő, amennyi az összegből kitellik. 58 Az építkezésre általában a már feltöltött területeket jelölték ki. A 135 ezer köbmétert meghaladó építkezéseket is, a Fővárosi Pénzalap tulajdonába átmenő ingatlanok miatt kellett nyilvántartani. A bérlő köteles volt az összes berendezést biztosítani és valamennyi terhet pontosan megfizetni. 133
