Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

gondolt a legkisebb visszavonulásra sem. A kapitalista hozzáállásnak ékes példáját nyújtja a társaságban a Bank részéről felszólaló dr. Stein 1919. januári elmefuttatása:,A Kereskedelmi Bank - úgymond - amikor a margitszigeti bérletben érdekeltséget vállalt, akkor nagyrészvényes társaival egyetemben azt az »etikai cél«-t tűzte maga elé, hogy tőkéjének megfelelő gyümölcsöztetése mellett, a Margitsziget kifejlődését elősegítse, elsőrangú gyógyhelyet, kellemes szórakozóhelyet teremtsen a szigetből, hogy abból a főváros közönségének kellemes üdülőhelye, az idegenforgalomnak egyik legjelentősebb bázisa váljék. A kitűzött célokat, azok elérését a háborús nehézségek erősen késleltették. Ezek a körülmények tették lehetetlenné azt is, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a feltöltést befejezhesse. A bérlőtársaság vállalkozása nem kockázat nélkül való; mutatják ezt a társaság eddigi veszteséges mérlegei, s ugyanezt mutatja a sziget állami kezelésének eredménye. A Kereskedelmi Bank azonban hajlandó az eddiginél is nagyobb mértékben vállalni a kockázatot, ha a társaság jogai mindenben és méltányosan respektáltatnak. A sziget fejlődésének kulcsa, a szerződés miként való értelmezése és kezelése. Ha a szerződést csak a rideg betűk szerint értelmezzük, a jó munka és a komoly siker helyett tespedést, eredménytelenséget fogunk látni; de biztos eredmény koronázza azt a munkát, amely a bérbeadó és a bérlő közös megértésén és állandó együttműködésén épül fel. A Kereskedelmi Bank nem fog a szerződés rideg betűihez ragaszkodni ha nyújtani kell a sziget fejlesztése érdekében, csak akkor ragaszkodik azokhoz, ha a vállalat szerződésszerű jogainak védelméről van szó. Ha a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a bérlőtársaság közt harmonikus lesz az együttműködés, akkor a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársasággal egyetemben a köz is élvezni fogja annak gyümölcseit, éspedig ideális arányban azáltal, hogy a közönség a sziget szépségében és fényében fogja gyönyörűségét látni, anyagilag pedig a kincstárnak a bérleti szerződésben biztosított haszonrészesedése, valamint azáltal, hogy a szerződés lejártával az eszközölt beruházások révén az állam jelentékeny értékkel gazdagodni fog."

33 Ez a nyilatkozat tipikus fogalmazatát adta a polgári korszakban kiteljesedő gyakorlatnak. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vállalkozásai útján profitját kívánta biztosítani. Ami pedig a Margitsziget Rt. működését illeti, azt korántsem a hasznos befektetések miatt vezetett veszteséges eredményre, hanem a játékbankkal kapcsolatosan két kézzel szórt baksisok, a rengeteg sikkasztás és uzsora miatt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, alapszabályszerű céljaihoz híven „spekulált". A szerződés nem betű szerinti értelmezése az eljárásban, majd mégiscsak betű szerinti értelmezése a Bank jogai tekintetében világosan tükrözi az elérendő célt. A későn józanodó Közmunkatanács végül könyveinek és levelezésének bemutatására kötelezte a Margitsziget Rt.-ot. Kitűnt, hogy a szigeti urak még mindig kétféle mértékkel mértek. Az általános drágulásra való tekintettel például dr. Czysewsky Gyula főorvos részére, 1918. május l-ig visszamenő hatállyal negyven százalékos fizetésemelésnek számító drágasági pótlékot engedélyeztek, de a főkertész fizetésjavítását már nem. Az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Köztársaság már működésének tizedik napján izgalmas színjáték befejezésével rendítette meg az igazgatóságot. November 25-én a három és fél éven keresztül elhúzott perben hozott ítéletet a volt Budapesti Királyi Törvényszék, de ezúttal már „a Magyar Népköztársaság nevében". A dr. Farkasházy Zsigmond ügyvéd által képviselt Spahlinger Hermann, a Hotel Office elnöke és 126