Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172
várható. 22 Az így időzített sajtóakció után lehívták a jegyzett részvénytőke további 30%-át. A befizetések idejéül 1913. július 1-15. közötti napokat jelölték meg. 23 Ezzel az eseménnyel zárult le a Margitsziget Rt. történetének első szakasza, amely a nagy tervezgetések jegyében zajlott. A játékbankbotrány Az 1913. szeptember elsejei igazgatósági ülést Garancsy közmunkatanácsi megbízott kérelmére hívták egybe. Bevezetőként Gerbeaud alelnök és Kállay igazgatósági tag lemondását kellett tudomásul venni. Egy részvényestől, Molitorisz Gyulától szerzett tájékoztatás alapján azonban a legsötétebb üzelmekről szóló hírek terjedtek el. Kitudódott, hogy az Általános Forgalmi Rt.-nál elhelyezni rendelt 400 000 K letétele - Tibor igazgatósági tag korábbi bejelentése ellenére - csak utólag történt meg. Kínosan hatott annak a ténynek a köztudomásra jutása is, hogy az Általános Forgalmi Rt. nem olyan pénzintézet, amely idegen tőkék megőrzésével és gyümölcsöztetésével alapszabályszerűen foglalkozhat. A Margitsziget Rt.-gal 1913. július 18-án - az albérletből folyóan - megkötött szerződés alapján 125 000 K bért lett volna köteles megfizetni, de ez sem történt meg. A bejelentéseket dermedt csend követte. A súlyos visszaéléseket elkövető Tibor igazgatósági tag nem is titkolta, hogy egyenesen a főrészvényesek utasítására járt el; és megállapította, miszerint arra való tekintettel, hogy éppen a főrészvényesek hiányoznak az ülésről, a kérdés tárgyalása nem időszerű. Garancsy igazgatósági tag felszólalásában arra hivatkozott, a főrészvényesek érdeke, hogy pénzük egy elsőrangú pénzintézetnél nyerjen elhelyezést. Elmondta még, hogy az Ásványvíz Kiviteli és Forgalmi Rt.-gal, jóllehet a szerződést még meg sem kötötték, de a cég máris birtokon belül van, s ugyanakkor az esedékes 10000 K-át sem fizették be. Felháborodva jelentette még be, hogy a genfi Burcher vezérigazgató még az étkezését is a társaság terhére számolja el. Az évvégén esedékes tantiémjét pedig már augusztus 11-én felvette. Tibor erre odavetette, hogy nem tantiémről van szó, Burcher megnősült, előlegre volt szüksége, amelynek fedezetére ott állt a tantiém. Közben az igazgatóság egyetlen ülésén sem volt határozatképes. Ez méltányossági ok. Ezért őneki kellett „emberileg" aláírnia a kiutalást. Garancsy befejezésül még felhozta, hogy a kertészet kitelepítése céljaira vásárolt telek vételárát, 236 000 K-át a tanácsnak még nem fizették meg, ami ha kitudódik, könnyen diszkreditálhatja a társasagot a főváros előtt. Mindezt összegezve javasolta, hogy a részvényekre esedékes utolsó 40%-ot is hívják be. 24 1913. október 11-én Jaques Ormond igazgatósági tag, az üzleti viszonyaiban beállott változások miatt váratlanul kilépett az üzletből és sürgősen elhagyta az országot. „Bizonyos kényszerítő körülmények hatására" Garancsy kénytelen volt a Közmunkatanács álláspontját képviselve ismételten szorgalmazni, hogy az Országos Iparbank Rt.-nál elhelyezett 600 000 K betétet haladéktalanul mondják fel. Indítványát az igazgatóság elutasította, mire Bakossal együtt még az ülésen sürgős óvást emelt. Mindennél váratlanabbul hatott azonban, hogy a műépítészt arról kellett értesíteni, miszerint a kaszinóépítéssel kapcsolatos valamennyi további teendőjét azonnal függessze 121
