Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
az érdeklődését élete végéig megtartotta. A neki ajánlott traktátusok közül kiemeli Taccola kéziratait, s vizsgálja, hogy a traktátusok szerzői közül kik fordulhattak elő Magyarországon személyesen is, s kik működhettek esetleg közre a Zsigmond-kori vízvezetékek, vagy egyéb technikai létesítmények megvalósításánál. A következő tanulmányban Kovács Éva az udvari életnek egy teljesen más szektorát: a Zsigmond-kori viselet és divat kérdéseit tekinti át 29 . Vizsgálatait elsősorban Ulrich Richentalnak a kostanzi zsinatról szóló, igen gazdagon illusztrált krónikája, s a viselettörténeti szempontból igen tanúságos budai szoborlelet alapján végzi, s nemcsak az egyes ruhadarabokat írja le, de keresi korabeli elnevezéseiket is. Az udvari kultúra egyes kérdéseinek áttekintése után a tanulmányok következő csoportját a „Zsignond országainak kultúrája" fő cím foglalja egy csokorba. Az itt felsorakoztatott tíz tanulmány a korszak városait és főúri építkezéseit vizsgálja, de korántsem ad a kérdésekről olyan átfogó képet, mint ez a fejezet címéből következtethető lenne. Összefoglaló célzattal csak a Zsigmond-kori városfejlődést áttekintő tanulmány készült, a többiek szerzői egy-egy újabban kutatott emlék, vár, kastély, templom önmagában igen jelentős új eredményeit ismertetik. Kubinyi András „Zsigmond király és a városok" c. tanulmánya 30 vizsgálja az Anjoués a Zsigmond-kori városok közötti különbségeket terminológiai, jogi, gazdasági, városépítési szempontból, s megállapítja, hogy Zsigmond korában alakult ki a magyarországi városhálózaton belül az a jogi értelemben vett hierarchia, amely a későbbi középkorban és kora újkorban kimutatható hazánkban. Zsigmond ellentmondásoktól nem mentes várospolitikája uralkodása elején átgondoltnak látszik. 1402-ben a központi fekvésű városok rovására a határvárosokat kezdi támogatni, de rendelkezéseit hamarosan visszavonja. 1405-ben városi dokumentumokat ad ki, ezek felölelik a kereskedelmi, gazdasági kérdéseket, a jogszolgáltatást, s még néhány egyéb, fontos kérdést. Lényegesnek tartja a város-erődítéseket, s több oklevélben ad településeknek városi kiváltságokat, falépítési kötelezettséggel. E kiváltságokat kezdetben szinte válogatás nélkül osztogatja, később azonban már csak a gazdaságilag és politikailag erős városokat támogatja (Magyarországon és a Birodalomban egyaránt). Ez a várospolitika a városok közötti igen nagy különbségekhez vezetett: a kb. két és fél tucatnyi valódi, jogi értelemben vett város mellett sokszáz városias jobbágytelepülés állt. Utóbbiak közül többnek mezővárosi kiváltságokat adományozott, függetlenül attól, hogy azok királyi, vagy földesúri tulajdonban voltak. így Zsigmond várospolitikáját a városok egy kisebb csoportjára nézve feltétlenül pozitívan értékelhetjük, de nem monható el ugyanez várospolitikájának egészéről. Az egyes emlékekkel kapcsolatos új kutatási eredmények ismertetése Andrej Fiola két beszámolójával indul. A pozsonyi (Bratislava) vár újabb kutatásai 31 Zsigmondnak számadáskönyvi adatokkal is igazolt építkezéseiről - a vár gyökeres átalakításáról adnak számot szóban és sok rajzban. A pozsonyi városháza építéstörténete 32 egy jelentős városi épület többlépcsős kialakulását tárja elénk. Valter Ilona Pásztónak, egy Zsigmond-kori mezővárosnak kialakulásáról és 15. századi fejlődéséről ad számot 33 . A korábban bencés, majd ciszter apátsággal rendelkező, királyi birtokon lévő településen V. István király 1265-ben a monostor kegyuraságát a Rátót nem egyik tagjának adományozta, ettől kezdve az ebből a nemzetségből származó Pásztói, Tari és Kazai Kakas család kezén a település fejlődése felgyorsul. 312 í