Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
; További jelentős ugrást hoz életében, hogy Zsigmond a „pokoljáró" Tari Lőrinc kérésére - akinek a szomszédos Taron lévő birtokközpontjáról a továbbiakban még esik szó 1407-ben kiváltságlevelet ad Pásztó részére. Ettől kezdve jelentősen gyarapszik a város lakossága, kibővítik, s kápolnával toldják meg korábbi eredetű plébániatemplomát, s ekkor épül ki a kőházas mezővárosi település. A temlom mellett tárta fel a szerző az „oskolamester" azóta teljes egészében helyreállított házát, majd módszeresen felmérték a templommal szomszédos, középkori eredetű utcák 15. századi pincéit. így sikerült rögzíteni a mezőváros települési szerkezetét, telekosztását, ami, a maga 46 ismert világi objektumával a legnagyobb a kutatott, középkori eredetű mezővárosok között. A Rátót-nembeli Tari család birtokközpontját, templommal és udvarházzal, Juan Alberto Cabello tárta fel 34 . Itt közölt tanulmányában a tari templom építéstörténetét adta közre a Tari családnak, s közülük is elsősorban a Zsigmond udvarában jelentős pályát befutó Tari Lőrinc életének a rövid ismertetésével együtt. Tari Lőrinc személyéhez a templom harmadik építési periódusa kapcsolható. Az általa lényegesen átépített és megnagyobbított templom építési faragványai között a déli kapu timpanonja érdemel különös említést, melyen Tari Lőrinc Sárkányrendes címere, valamint valószínűleg feleségének címerén kívül a ciprusi Kardrend, s az un. Pikkelyrend jelvénye is megtalálható. Tari Lőrinc alatt bontották el a család régi lakóházát is, s építették ki az új, árokkal és kerítéssel övezett, alápincézett, emeletes udvarházat. Kozák Károly Eger Zsigmond-kori helyzetét vizsgálja 35 , elsősorban történeti szempontból, de utal néhány, erre a korra tehető épületmaradványra (pl. az ekkor újjászervezett Szent István prépostság temploma) és kőfaragványra is. Megállapítja, hogy Zsigmond ötízben tartózkodott Egerben, s uralkodása idején jelentősen fejlődött a várossá alakuló település. A Zsigmond-kor jelentősebb fejlődési szakasza Egerben a királyi udvarral szoros kapcsolatot tartó Rozgonyi Péter püspöksége idejére tehető. Katarina Biathová és Vladimir Úradniőék a Zólyom megyei Pónik (Poniky) templomának feltárásáról számol be 36 . Új építéstörténeti megállapítások (egységes építkezés 1323 táján!) mellett a templom kiemelkedő értékű freskóinak részletes ismertetését, értékelését, stíluskapcsolatait elemzik. Maria Kodofíová a beckói (Beckov) uradalom művelődéstörténeti jelentőségével foglalkozik 37 . Ismerteti a vár építési periódusait, kiemeli köztük a Stibor-féle erődítések és átépítések jelentőségét. Rajzok sora illusztrálja az új kutatási eredményeket, megtaláljuk köztük a gótikus várnak, s a benne lévő palotaépületnek a rekonstrukcióját s a részletek felmérési rajzait. Részletes képet kapunk a Stibor családról, s a Zsigmond szolgálatába lépett II. Stibor szlovákiai építési tevékenységéről, aminek csak egyik - de igen jelentős - állomása volt a beckói építkezés. Feld István és Koppány Tibor egy másik Zsigmond-kori főúr, Ozorai Pipo ozorai várépítkezéseiről számol be a legújabb kutatások tükrében 38 . Az itáliai hatást mutató szabályos alaprajz, s az internacionális gótika stiláris hatásait tükröző homlokzatok és részletformák együttese - mint ezt a szerzők megállapították - itáliai, közelebbről firenzei későközépkori palota benyomását kelti, s formában és funkcióban is eltér a korábbi magyarországi váraktól. Végül: Czeglédy Ilona Siklós váráról, a Garaiak siklósi építkezéseiről ad számot 39 . Zsigmond öthónapos fogságának színhelye a király egyik legelső emberének, sógorának, 313
