Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
elhelyezett miseruhák bársonybrokát alapra helyezett kazulakeresztjei, melyeket tűfestés, és figurális jelenetek díszítenek, nemcsak a magyar hímzőművészet magas színvonalát mutatják, de a korabeli festészet jelentős alkotásaiként is számon tarthatjuk őket. A Zsigmond-kori könyvfestészet kiemelkedő emlékei - különböző hazai és külföldi gyűjtemények értékes darabjai - ugyancsak itt, védett körülmények között kerültek bemutatásra. Nagy részük egyházi rendeltetésű, de találunk köztük világi tartalmú darabokat is, mint pl. Selmecbánya város bírósági jegyzőkönyve (MNM), Serravalle latin nyelvű Divina Commedia fordítása (Eger, Főegyházmegyei Könyvtár), Bartolus de Squarcialupisnak 1431-ben Zsigmond számára út pestis-könyve (ÖNB), vagy Zsigmond udvari humanistájának, Pier Paolo Vergerionak humanaista nevelési értekezése (OSzK). A palota földszintjén felállított törzs-kiállítás mellett - mint ezt korábban már jeleztük - a középkori királyi palota romterületén is folytatódott a Zsigmond-kor bemutatása. A negyvenes-ötvenes években végzett régészeti feltárások egyik legjelentősebb maradványának, a helyreállított, kétpilléres, gótikus nagyteremnek felépítése Zsigmond nevéhez kapcsolható. 16 Ennek belső terében voltak megtekinthetők a Zsigmond-kori szoborlelet további darabjai, dongaboltozatos pincéjében pedig a Zsigmond-kori budai síremlékszobrászat legjelentősebb darabjai. Ugyanitt állítottuk fel a budavári Nagyboldogasszony templom Garai kápolnája kapujának töredékeit is. A kiállítási együttesbe bekapcsoltuk Zsigmond nagy északi palotája keleti szárnyának hosszú ideig nem látogatható maradványait: a palota alépítményének hatalmas oszlopait. A hozzájuk vezető útvonalon Zsigmond építkezéseiből származó, nagyméretű építészeti részletek - nyíláskeretek, erkélykonzolok, Málék stb. - kerültek bemutatásra. A katalógusban feltüntettük a BTM állandó romterületi kiáUításán folyamatosan látható Zsigmond-kori építészeti maradványokat is. *** A kiállítás tudományos katalógusa 11 két tekintélyes méretű kötetre oszlott. Az első kötetben tanulmányok sora mutatta be Zsigmond és kora történetét, művészetét, kultúrtörténetét. A bevezető részben, Marosi Ernő előszava 18 után két történeti tanulmány következik. Székely György 19 Luxemburgi Zsigmond személyét, közép-európai helyzetét és szerepét vizsgálja. Áttekinti családi viszonyait, török politikájának változásait. Európai szereplése különböző mozzanataival kapcsolatban sorra veszi politikai, gazdasági tevékenységének pozitív és negatív vonásait, részletesen elemzi a konstanzi zsinaton betöltött szerepét és a baseli zsinattal kapcsolatos törekvéseit. A birodalom centrumától távolabb eső peremvidékek emancipálódási törekvéseinek elemzése során áttekinti Zsigmond viszonyát a Német Lovagrendhez, a lengyelekhez, Brandenburghoz, Svájchoz, a skandináv-német határterületekhez, s végkövetkeztetésképp leszögezi, hogy élete végén Zsigmondnak tényleges befolyása csak Közép-Európában maradt. Utolsó fejezetében az uralkodónak a külföldi egyetemekhez való viszonyát, s az óbudai egyetem alapításának körülményeit foglalja össze. A tanulmány végén rövid összefoglalóban értékeli Zsigmond működését, s arra a végeredményre jut, hogy az uralkodó nagyformátumú személyiség volt, akit azonban eredményei mellett sok kudarc ért. Kudarcainak oka részben a hozzá tartozó nagy 309
