Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

magunknak. Eszerint a kioszkhoz tartozóként került összeírásra valamennyi oda való drapéria, s berendezéséhez tartozott 4 db hosszú, 12 db kerek, 5 db nagyobb asztal és 1 db politúrozott hosszabb asztal, 8 db díványként megemlített ülő alkalmatosság, 70 db szalmafónatú szék, 1 politúrozott kassza (amely az akkori kávéházi kasszákkal lehetett azonos vagy rokon alakú), 1 db 8 cilinderes csillár, 8 db lámpa és 12 db virágállvány.

65 A Színház teret és környékét a 40-es évek végén két csapás érte. Arról nincs adat, hogy a kioszkban valamelyikis kárt okozott volna. A Német Színház 1847. február 1-jéről 2-ára virradó éjjel történt kigyuUadásakor a kioszk mint nyári rendeltetésű építmény e jellegénél fogva az ez évi idényre felállítva - következtethetőleg - még nem volt, s így a tűz nem terjedhetett át reá. A kioszkban esett kárról nem szól sem a színház égéséről fennmaradt leírás, sem a tűzesetről szóló újságtudósítás.

66 Fuchsthallernek a színház égését ábrázoló acélmetszetén a térnek az a része, ahol a kioszk állni szokott, bizonyára azért is nincs rajta, mert a kioszk nem szenvedett a rajzzal megörökített tűztől -, talán éppen annak köszönhetően, hogy a téli időre tekintettel nem állott ott. Pestnek Hentzi vezérőrnagy által 1849. május 5-én, 9-én és 13-án történt lövetésekor a Szíház téren és a közvetlen környékén elpusztult és megrongált épületek rendelkezésünkre állt jegyzékében a kioszkról említés nincs. A neoabszolutizmus első éveiben, amikor a város egyik ismertetője a fejlődő Lipótvárost a haldokló Belváros (a mai V. kerület Deák Ferenc utcától délre eső része) nevető örököseként említette, akkor a Színház tér képét a kiégett Német Színház maradványai uralták s egy itteni kis sétához változatlanul hozzá tartozott a hegyes kövekből álló, és ezért szörnyűként említett burkolat. Városismertetőnk a tér egyetlen díszének Hébé kellemesként említett kioszkját tartotta, amely, mint írja, a nyári hónapokban a beau monde, az előkelő világ találkozó helye volt.

67 A városfejlődésnek köszönhetően a felüdülés Fischer kioszkjához hasonló helyeinek száma szaporodván, Pestet az 1852. évi adatok alapján ismertető Joseph Vincenz Haeufler, valamint Feldmannak, a város reformkori történetének oly gyakran használt forrásaként szolgáló 1844. évi városkalauza 1855 évi kiadása Hébé kioszkját már csak mint az ilyen szórakozóhelyek egyikét említi, s megjegyzi, hogy annak késő délutáni életéhez hozzátartozott a társadalom felső rétegeinek ottani találkozása.

68 1852-ben a kioszk tőszomszédságában a leégett Német Színház portáljának oszlopai között álló árusító bódéban megkezdte termékei árusítását Kortschak Vilmos cukrász,

69 akit korábbi címjegyzékek Hajó (ma Fehérhajó) utcai, a Fehér Hajó fogadó melletti cukrászként tartottak nyilván.

70 Ez az egyébként is súlytalan konkurencia azonban csak rövid életű volt, amint az egy 1855. évi címjegyzékből következik, mely szerint Kortschak cukrászjogosítványa alapján ekkor működő özvegyének telephelye már a józsefvárosi Ősz utcában (ma Szentkirályi utca) volt.

71 A Szervita téri cukrászat és a hozzá tartozó kioszk 1850. június 4-től már nem valamennyi kiskorú Fischer-örökösé, hanem Fischer Péternek a szakmát inasként nála s Bécsben, Capistori Antalnál tanult legidősebb fiáé, az ekkorra nagykorúvá vált Károlyé volt.

72 Az ő 1860-as évekbeli - közelebbről még felderítésre váró időben és okból bekövetkezett - csődbe jutása folytán, az eddig rendelkezésre álló legkorábbi adat szerint 125