Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

Sándor utca 5. sz. ház helyén állott 558. sz. házban Troli Péter, és a Zsibárus (ma Párisi) utca sarkán, a 11. sz. ház helyén állott 561. sz. házban Hoffmann Frigyes boltja volt. A hídra irányuló és a hídról jövő közlekedési forgalomra valamint a Lipótváros fejlődésére alapított üzleti forgalomra építés következtethető Berta Bertalannak 1803-ban a Fő utcában (ma Deák Ferenc utca) való megtelepedéséből, majd az Üj vásártér (ma Engels tér) és azt a Fő utcával (a mai Deák Ferenc utcával) összekötő Miatyánk utca sarkán állott 204. sz. házban történt bolt nyitásából. Ez a bolt Berta Bertalan 1829. évi halálát követően örökösének, Berta Péternek, 1832-től 1844-ig pedig volt segédjüknek, Nicolai Istvánnak boltjaként maradt fenn, minta legrégebbi lipótvárosi cukrászbolt.

9 Az 1814-ben működött három cukrász az ekkor már 41 882 lélekszámú város cukrászati termékek iránti keresletét kielégíteni nem tudta. E miatt a keresett termékek közül többet Pozsonyból, finomabb cukros termékeket pedig Bécsből kellett beszerezni.

10 A keresletnek és a kínálatnak erre az eltérésére alapítva terjesztette elő 1814. augusztus 3-án a városi tanácsnál cukrászjog iránti ismételt kérelmét Heger Frigyes cukrász,

11 miután 1813. júliusában a cukrászjog iránti első és egyben polgárjog iránti kérelme

12 elintézetlen maradt.

13 A Heger Frigyes kérelme nyomán, majd működésével összefüggésben keletkezett iratok a pesti cukrászipar történetéhez nyújtanak olyan új adatokat, amelyek lehetővé teszik eddig nyitott kérdések megválaszolását. Egyben a város társadalma mindennapi életének egyes részletei megismeréséhez is közelebb visznek, s ekként életmódtörténeti szempontból is figyelembe jövő adatok. Heger az engedélyezni kért tevékenység folytatásának helyéül a város területi fejlődésének és a forgalom áramlásának irányát követve a Színház épületének „Wersak úr" által bérelt helyiségét jelölte meg feltehetően abban a reményben, hogy módja lesz a helyiség bérletéhez hozzájutni. Kérelmének megalapozásaképpen arra utalt, hogy a békeviszonyok bekövetkeztével növekedni fog a gyarmatáru behozatal, ami az eddiginél is jobban fokozza majd a cukrászati termékek iránti keresletet. Heger első kérelmének egy évet meghaladó elintézetlensége miatt valószínűleg nem bízott már abban, hogy a második kérelem gyors elintézést nyer. Cukrászjog iránti kérelme benyújtását követő egy hét múlva, augusztus 10-én ahhoz kér a tanácstól engedélyt, hogy az új színházépületnek „Tost úr" által üresen hagyott boltjában Erfrischungen und Gefrorenes und andere kühlende safte árusíthasson. Az ófelnémet frisc szóra visszanyúló frisch melléknévből képzett frischen és erfrischen — hűsíteni, felfrissülni igéből képzett die Erfrischung = a hűsítés, felfrissítés jelentése mellett a felfrissítés, hűsítés céljára használt dolgot is jelenti és jelentéstapadással a frissítő ital megnevezésére vált használatossá.

14 Abból, hogy Heger az Erfrischungen szóval megjelölt frissítő italokon és fagylalton kívül andere kühlende Säfte árusítására is kért engedélyt, az következik, hogy voltak az akkori szaknyelvi vagy köznyelvi megjelölés szerinti Erfrischungen fogalomkörén kívül eső más hűsítő folyadékok is. Heger az akkori pesti viszonyokra következtetést engedő azzal az indokolással támasztotta alá kérelmét, hogy a pesti közönségnek hiányzik egy olyan hely, ahol forró, fülledt napokon különböző frissítőkkel enyhülhetne. Az eljárásra kijelölt Hoffmann Antal tanácsnok 1814. augusztus 14-én a kérelmet az105