Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134
zal terjesztette a Tanács elé, hogy Heger a közelgő vásáridőben kíván frissítőket árusítani. Az időmegjelölés a Szt. János fővétele napi (augusztus 29-i) vásárra vonatkozott. Heger kérvényében ilyen időmeghatározás nincs. A tanácsnoki előterjesztésből az következtethető, hogy Heger szóban egészítette ki kérvényét. A tanácsnok arra hivatkozva, hogy országos vásár idején minden idegen korlátlanul adhat-vehet, indítványozta, kapjon Heger engedélyt frissítőitaloknak a vásáridőszak alatt a megjelölt boltban való árusítására. Az engedély megadását ahhoz a feltételhez javasolta kötni, hogy Heger sem a sétánybérlő (Promenadpà'chter), sem a színházi cukrász (Theater-Zuckerbäcker) hátrányára nem gyakorolhatja tevékenységét. A feltételek iránti javaslatból láthatjuk, hogy a színházépítkezéssel és a redout-alapozással felhasznált sétatéri területen kívül is volt a közelben olyan sétahely, 15 amelynek bérlője frissítőket is árusított. A színházi cukrász az épületnek a színház és az előadások közönsége kényelme céljára szolgáló helyiségben vagy a színházban az előadások idején járva-kelve árusító cukrász volt. Ilyen cukrászról és cukrászati tevékenységről a pesti cukrásztörténet eddig feltárt nyomtatott és levéltári forrásai nem szólnak. Heger kérelme előterjesztésekor és a Színház 35 éves fennállása alatt ezt a tevékenységet később ellátó személyek felderítése éppúgy a későbbi kutatás célkitűzése, mint annak tisztázása, hogy miként történt a színházlátogató közönség részére a cukrászati termékek árusítása. 16 A Heger kérelme ügyében 1814. augusztus 16-án határozó városi tanácsa javasolt feltételek nélkül adta meg az engedélyt, hogy Heger vásáridőben a bejelentett boltban frissítőket árusítson. 17 Hoffman tanácsnok már másnap, augusztus 17-én jelentést tett a cukrászjog iránti kérelem ügyében is. Jelentését a kialakult és később is fennmaradt közigazgatási gyakorlatnak megfelelően a városban már működő cukrászok meghallgatása után tette meg. Előadta, hogy a három cukrásznak a jogosítvány megadása ellen nincs kifogása, de megjegyezték, hogy Hegernek hozzájuk hasonlóan keserves és nyomorúságos megélhetése (sic!) lesz. Hoffmann rámutatott, hogy Pesten a cukrászoknak nincs céhes szervezete, következésképpen számuk nincs korlátozva, miértis javasolta a jogosítvány megadását. A jelentés alapján Heger 1814. augusztus 19-én megkapta a cukrászjogot. 18 A polgárjog iránti 1813. évi kérelem továbbra is elintézetlen maradt. Erre azonban Heger valószínűleg már nem is tartott igényt. A pesti polgárjogot elnyertek között nem szerepel. 19 Heger Frigyes 1778. április 26-án a Bambergi Püspökség 20 területén fekvő Staffelstein-ban 21 Jodocus Heger és Amália Eck házasságából született. 22 A cukrászatot 1783tól a würzburgi udvarban 23 tanulta. 1800. december 13-án arról kapott bizonyítványt, hogy több mint egy évig Bécsben Colloredo herceg (közelebbi megnevezés a bizonyítványban nincs) cukrászánál, Suter Józsefnél dolgozott. Ezt követően 3 évig Pesten gróf Sauer Kajetán nagyváradi nagyprépostnak, a Hétszemélyes Tábla ülnökének volt cukrásza, majd Bécsben és szülőhazájában eltöltött rövid idő után 10 hónapon át — 1804. december 21-ig — gróf Sándor Vincénél, 1805 júniusától 1808. május 26-áig gróf Kolonics Lipót kalocsai érseknél, majd 1813 május végéig Budán a nádori udvar cukrászatában működött. Felesége Lakner cs. kir. őrnagy leánya. 24 Ő maga tagja lett Pest város polgárőrségének. Az I. zászlóalj 6. századába volt beosztva. 25 Hegernek a cukrászjog elnyerését követő első telephelye Belváros 97. sz. alatt (ma 106
