Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

szági Szocialista Párt Könyvkiadóhivatala gondozásában a ,,Diesel-gépek szerkezete, működése és szerelése" című, Sygall S. művezetővel közösen írt könyve. Az ellenforadalom hatalomra jutása után állását vesztette, de továbbra is megőrizte a munkásmozgalommal való kapcsolatát. Schreiber Józseffel együtt társszerkesztője lett a „Népszava Könyvkereskedés" kiadásában megjelenő „Műszaki Könyvtár" sorozatnak. E sorozat népszerű, tudományos munkái nagy segítséget nyújtottak a szakmunkásoknak. Több saját műszaki könyve is itt látott napvilágot. Ezek közül a legjelentősebb a „Diesel-gépek kezelése és karbantartása" című műve, mely 1917-ben jelent meg először, majd 1920-ban másodszor német nyelven Berlinben, végül a „Műszaki Könyvtár"-nál ugyancsak 1920-ban újra magyarnyelvű kiadásban. 165 A fegyvergyári munkástanács működésének különben egyetlen nyoma maradt fenn. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége vezetőségének 1919. február 11-én és 14-én tartott rendes ülésén tárgyalták a fegyvergyári munkástanács kérelmét Mihályi Ferenc, Andrássy Gyula és Platsek Adolf volt főbizalmiak ügyében, továbbá Nagy Elek, Breznay, Matusek, Koszorús és Kocsis nevű egyének visszavétele tárgyában. Az előbbiek ellen a fegyvergyári bizalmi testület vizsgálatot indított. 166 Megjegyzendő, hogy az üzemi választmányokról szóló 1071/1919. M.E.sz. rendelet csak 1919. február 11-én jelent meg. Végül szólnunk kell arról, hogy 1919-ben is volt a Fegyvergyárban bérmozgalom, mely egyezséggel végződött. ,67 A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után rövidesen sor került a Vörös Hadsereg megalakítására. A fegyvergyáriak maguk kérték a 20. munkásezred megszervezését. A 19. és 20. munkásezredek felállítását 1919. július végén rendelte el a Hadügyi Népbiztosság. Az előbbibe a Weiss Manfréd Huskonzervgyár és a Közvágóhíd munkásait sorozták be, az utóbbiba a fegyvergyáriakat. A fegyvergyáriak közül július 2Tig ennek ellenére mindössze egy századot állítottak fel, de az is egy másik ezredbe volt besorolva, holott mint tudjuk a gyár alkalmazottainak létszáma meghaladta a 3500 főt. 168 A munkásság nagyrésze nyilván ismét a fegyverek előállításával volt elfoglalva. Ezúttal azonban ezek a forradalom védelmében készültek el. A fegyvergyáriak harcáról biztosan csak annyit tudunk, hogy 1919 júliusában résztvettek Budapesten az ellenforradalmi puccskísérlet leverésében. 169 A Magyar Tanácsköztársaság katonai veresége után a Budapestre bevonuló román csapatok nyomában rögtön megjelentek a gyártelepen a Magyar Általános Hitelbank urai, hogy visszaállítsák a régi ,,rendet". 170 Nyomukban viszszatért Frommer Rudolf vezérigazgató is, aki 1919 március 4-én állásáról lemondott. 1920. június 15-én már újra teljhatalommal rendelkezett a gyárban. 171 A munkásmozgalom embereire viszont a fehér terror megtorlásai, halál, börtön, emigráció, elbocsátás és mellőztetés várt. A nyomor soha nem látott méreteket öltött. Az üzemek kapui hetekig zárva voltak. „Csaknem teljes négy héten át tartott ez a szüneteltetés és a leglehetetlenebb állapotokat teremtette, hogy szinte csodával határos, hogy szaktársaink megélhetéseikről gondoskodni tudtak" - írja egy korabeli szakszervezeti jelentés. 172 A fegyvergyári munkások is osztoztak ebben a sorsban, azonban a nagy katasztrófa közepette is megőrizték Erzsébetfalván működő otthonukat, mely segített fenntartani körükben az összetartozás és a szervezkedés szellemét. Még 1918 nyarán történt, hogy a munkások Erzsébetfalván eladták a Rózsa utcai telket s helyette megvették a Csillag utcai otthon 396