Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

mellett fekvő 600 négyszögöles telket mintegy 80.000 korona értékben. 173 A Magyar Tanácsköztársaság idején újabb örvendetes eseményre kerül sor. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége vezetősége további segítséget adott, egy 1919. július 8-án kelt jelentése szerint: „Az erzsébetfalvai csoportalakítás ügyében Miákits, Bernáth és Paulus kint jártak Erzsébetfalván, tárgyaltak a vasmunkásokkal és ennek alapján ajánlják, hogy a vezetőség a csoport megalakításához járuljon hozzá. Ugyancsak ajánlják az 50.000 korona kölcsön megadását az építkezéshez. . . A vezetőség a csoport alakításhoz és az 50.000 korona kölcsön megadásához hozzájárult." 17 V. A GYÁR TÖRTÉNETE AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN Termelés, értékesítés, beruházások Az első imperialista világháború befejezése után a hadianyaggyártásban érdekelt iparvállalatoknál erős visszaesés következett be, sor került a már birtokukban levő állami rendelések részbeni vagy teljes, kártérítéssel vagy anélkül történő törlésére. A kedvezőtlen üzletmenet a Fegyver- és Gépgyár Rt-ot is nehéz helyzetbe sodorta. 17s Az 1922-ben megindult inflációs virágzás ugyan sokban könnyített a helyzeten, a béketermelés irányába történt széles skálájú profilátalakítás az érdekelt vállalatok számára lehetővé tette a fokozottabb értékesítést, de a fellendülés mindössze két évig tartott: a korona stabilizációja 1924-ben véget vetett az ingatag alapokon álló, spekulációra épülő fellendülésnek. Az általános pangás jegyében eltelt 1924—1925. üzletévben a Fegyvergyárat különösen az állami, valamint városi hatóságok és intézmények megrendeléseinek elmaradása érintette érzékenyen, mert ezekre a közszailításokra a külföldi piacoktól való teljes elszigeteltség miatt égetően szüksége volt. E két esztendő alatt a vállalat valamennyi gyártási ágazatát a termelés nagyfokú csökkenése jellemezte.

176 A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezetőségének üzletpolitikáját már a stabilizáció évétől kezdődően a szívós és következetes gyártmányfejlesztés igénye, az előállított termékek körének bővítésére, technikai tökéletesítésére irányuló törekvés határozta meg. Az 1924— 1932 közötti években egyre több, valóban béketerméknek számító, állandóan korszerű

1 sített formában megjelenő cikkel (Diesel-motorok, háztartási mérlegek, rajzeszközök és körzőkészletek, vas-, fém- és famegmunkálásra szolgáló szerszámgépek, gépipari szerszámok, készülékek, kovácsolt tömegcikkek és fémöntvények) lépett a vállalat a fogyasztóközönség elé, de hasonló volt a helyzet a polgári fogyasztásra szánt, külföldön is keresett lőfegyverek (sport-, vadász- és ifjúsági puskák, pisztolyok, töltények) terén is. 177 ; A vezetőség által készített, a nyilvánosság tájékoztatására szánt üzleti jelentésekés zárszámadások szerint a Fegyver- és Gépgyár Rt. 1926—1929 között állandóan emelkedő nyeresége, de a válságidőszak lényegében kedvezőnek mondható átvészelése is a FEG 397