Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

selők Országos Szövetségének (Iktosz), mely a műszaki értelmiség forradalmi megmozdulásaiban 1918—1919-ben olyan nagy szerepet játszott, igen sok tagja volt a Fegyver- és Gépgyár Rt. telepén is. A szervezet társelnöke Helfgott Ármin mellett a fegyvergyári Balogh Artúr gépészmérnök volt. 15

° Tagjai még a szervezetnek a következő fegyvergyári tisztviselők: Altmann Vilmos, született 1893-ban Budapesten, 4 középiskolát végzett, a vállalathoz belépett 1913-ban írnoki minőségben; Békessi Franciska, született 1902-ben, a vállalathoz került 1918-ban, lakott Dunaharasztin, végül Braun Gyula tisztviselő, aki 1899-ben Budapesten született és kereskedelmi érettségivel rendelkezett. 1S1 Megemlíthető végül, hogy a Gyárközi (Szervező) Bizottságnak is voltak fegyvergyári tagjai. 152 IV. A POLGÁRI FORRADALOM ÉS A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORÁBAN Az 1918 őszén kitört polgári forradalom elsöpörte a háborús kormányzatot s elindította az ország népét a béke, továbbá a demokratikus átalakulás útján. De ugyanakkor számos olyan problémát is meg kellett oldania, amit az előző kormánytól örökölt. „A háború elvesztésével a hadianyagok gyártását azonnal beszüntették, s minthogy ez hirtelen jött, ennek következtében a harctérről visszatért emberek tömegeit a gyárakból elbocsajtott munkanélküliek tízezrei szaporították" 1S3 — írja egy korabeli jelentés. A Fegyver- és Gépgyár Rt. életére innen kezdve a lassú leépítés jellemző. 1918 végétől 1919 végéig kizökkent minden a megelőző kerékvágásból. A politikai események mellett igen jelentős tényezővé vált a vállalat életében az a körülmény, hogy a közös Hadügyminisztérium nagyösszegű tartozásai rendezetlenek maradtak. 154 A vállalkozás vagyoni helyzete a következő képet mutatja: Az ingatlanok értéke 1918. január 1-én 5.015.125.75 K., a gépi berendezések értéke 8.484.465.56 K., 1919. december 31-én az ingatlanok értéke 11.386.464.59 K., a gépi berendezéseké pedig 9.434.835.24 K. Az ingatlanoknál tehát 6.371.338.84 K. beruházási többlet mutatkozik, míg a gépi berendezéseknél alig 950.369.68 K. 155 A látszólagos többlet valószínű oka a pénz elértéktelenedése, hiszen — mint ahogyan arról már szó volt —a román megszálló hadsereg tagjai a gyár gépeinek jó részét vagonokba rakták és magukkal vitték. 156 E feltevés mellett szólnak a munkások létszám adatai is. Eszerint 394