Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

1919. júliusában 1919. szeptemberében 1919. decemberében pedig A háború alatti munkásmegmozdulásokban oly tevékeny fegyvergyáriak most is változatlan energiával vettek részt a forradalmi eseményekben. A régi módszerekkel kivívott utolsó eredmény a munkaidőnek napi félórával való megrövidítése volt, melyet 1918. október 29-én léptettek életbe. 158 Aznap volt a híres „Lánchídi csata." Másnap, október 30-án Budapest gyáraiban tiltakozó gyűléseken vettek részt a felháborodott munkások. A Fegyver- és Gépgyár Rt. telepén „a munkások bizalmi embere rövid, de gyújtó beszédben ítélte el a hétfő esti szomorú és vérlázító eseményeket. . . A beszéd végeztével a gyár munkásai, mintegy háromezren, megrohanták a gyár hatalmas fegyvertárát, amelyben mintegy ötezer fegyver, Mannlicher-puskák, Frommer-pisztolyok és nagymennyiségű töltény volt felhalmozva." Az igazgatóság tehetetlenül nézte a munkások felfegyverkezését. A katonaság, sőt Károlyi Mihály és a Nemzeti Tanács több tagjának közbelépésére volt szükség, hogy a kedélyek lecsillapodjanak. 159 Az őszirózsás forradalom győzelme azonban egyszeriben szabaddá tette az utat az öntevékeny fegyvergyáriak előtt is! Nagy Lajos esztergályos, Prokop István és Hornicsek Ede főbizalmi vezetésével megszervezik saját gyári őrségüket. November elsején 200 katona jelenlétében, akik átálltak a forradalom oldalára, megválasztják küldötteiket a megalakuló központi munkástanácsba. ,60 Innen kezdve ott látjuk őket mindenütt, ahol jelentős események zajlanak. November 16-án, a köztársaság kikiáltásának ünnepén „a fegyvergyári munkásság négyezer főnyi tömege zenekarral és dalárdával" haladt annak a hatalmas menetnek az élén, mely a Soroksári útról indult el az Országház előtt tartandó gyűlésre. ,61 1919. január elején, valószínűleg 4-én ismét öntevékeny módon megalakítják a gyár területén a hatalmat gyakorló saját munkás tanácsukat. Mivel az igazgatóság ruhasegélyeket nem fizetett, a munkások sztrájkba kezdtek. A fenyegető helyzetre való tekintettel Frommer Rudolf vezérigazgató, Tobisch és Klemm igazgatók jobbnak látták távozni a telepről. Ekkor alakították meg a munkások és tisztviselők közös fellépésével saját munkástanácsukat. A munkástanács Frommer Rudolf vezérigazgatót antiszociális viselkedése miatt menesztette s a gyár vezetésével Balogh Artúr mérnököt bízta meg. Balogh Artúr a változást bejelentette a Magyar Általános Hitelbanknak, Weiss Manfrédnak és a gyár főrészvényeseinek. „Vasárnap (1919. jan. 5.) az üzem szünetelése alatt ... a munkások bizalmi testülete őrizte a gyárat." Ekkor még másik négy tisztviselőt is eltávolítottak. Ezek helyébe új igazgatóságot választottak, melyben a munkásság képviselői is helyet foglaltak. 162 Valószínű, hogy már ekkor felszínre kerültek azok az emberek, akik a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után cégjegyzési jogosultságot szereztek, mint Butermann Lajos, Porzsolt Béla, Raabe Vilmos, Kaan Iván és Schilling Bernát tisztviselők. 163 Hosszasabban kell szólnunk Balogh Artúr mérnökről, a gyár nemrégiben elhunyt veteránjáról, a műszaki értelmiségi szervezkedés egyik kimagasló helyi és országos alakjáról. Tobisch igazgatóval való ellentétei miatt 1916-ban a frontra akarták küldeni, de a munkások ellenállása ezt megakadályozta. ,64 Innen kezdve tevékeny résztvevője volt a tisztviselők mozgalmának. A Magyar Tanácsköztársaság alatt jelent meg a Magyaror3.782 35 303 munkás dolgozott a gyárban. 395